Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Nagy Illés:A tiszai véderők árvízi terhelést csökkentő hatása

16 Nagy Illés Az 1960-as években azonban a vízügyi igazgatóságok már részes munkaerőt nem kaptak, így arra kényszerültek, hogy bért fizessenek a csonkolási és fakitermelési munkáért. Az 1970-es évek közepére a véderdő fenntartási munkákra már bérért is egyre kevesebb munkaerő jutott, így a 3-4 éves csonkolási forduló kitolódott 5-6 évre, sőt egyes helyeken a csonkolási munkákat el sem végezték. A védfüzesek így elöregedve, ágaikkal az árvízszint fölé kerültek és hullámtörő hatásuk a minimálisra csökkent (11. ábra). Jelenleg a Tisza menti védfüzesek nagy része, ezen állapotában csak részben felel meg rendeltetésének. 11. ábra. A véderdő lombkoronája az árvíz és a gátkorona fölé nőtt Fig. 11. The canopy of the shelter forest exceeds the highest water level and the crest of the levee Bild 11. Das Laubwerk des Schutzwaldes ragt über den Höchstwasserstand hinaus рис. 11. Крона деревьев защитного леса выросла выше расчётного паводочного горизонта и кроны дамбы 5. A véderdők hatékonyságának fokozása 5.1. Az elmaradt csonkolások pótlása Az elmaradt csonkolások miatt az ágaikkal a #

ma

x (LNV) fölé növő véderdőket le kell nyakazni. Erre kiválóan alkalmas a mai gazdasági helyzet, amikor is sok a munkanélküli, az energiahordozók ára igen magas és emelkedő tendeciájú. Közmunkaként, vagy részes letermeléssel - költségvetési források nélkül is — a lenyakazási munkák elvégezhetők lennének. A faanyag értékesítésből pedig a vízügy - e pénzhiányos időben — bevételekhez jutna. Célszerű tehát e munkára tervet készíteni és a munkákat megkezdeni. •