Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Juhász Endre: Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve

Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve 163 A feltételek közül prioritást kell élvezzen: - meg kell gátolni, hogy mérgező anyag jusson a szennyvízen keresztül az iszapba. Ennek érdekében minden olyan település, mely olyan iparral rendelkezik, mely az iszapok hasznosítását gátolja az önkormányzat köteles egy ún. ipari előkezelési programot készíttetni. - az az önkormányzat, mely garanciavállalással biztosítja akár egyedi — akár más település(ek)el az iszap mezőgazdasági hasznosítását és kizáija a gátló összetevőket, kapjon akár központi, akár egyéb alapból többlet-támogatást. - a korszerűsített 9003/83. sz. iszap mezőgazdasági elhelyezésére vonatkozó rendeletet az érintett tárcák emeljék szabvány (MSz) szintre. A szakértők az országos felmérés szerint - helyi ismeretekre alapozva — a tervezett 1069 elhelyező megoldás közül 222-nél javasolták a mezőgazdasági hasznosítást. Középtávú perspektívában ez az összes iszapmennyiség 44%-a. A tendenciákat mérlegelve ezt 60-65%-ra célszerű megfelelő propagandával és érdekeltséggel megcélozni. A számok tekintetében igen jelentős szerepet játszik a főváros a maga extra mennyiségével, mely jelenleg „rendezett" depóniába kénytelen iszapját tárolni. A hasznosítás egyik igen ismert és körülhatárolt területe az iszap önmagában vagy egyéb anyagokkal (mezőgazdasági hulladék, települési szilárd hulladék stb.) történő komposztálása. Jelenleg 32 helyen történik komposztálás 99 t/d iszap szárazanyag bedolgozásával. 2000-ben további 16 helyen kívánják a komposztálást bevezetni a jelenlegi mennyiségnek 2,4-szeres értékére, azaz 229 t/d-re. Ez a teljes iszap mennyiség (954 t/d) 24%-a. A komposztkészítés az iszaphasznosítás egyik „legszalonképesebb" formája, ezért az ilyen törekvések példaértékűek és elvi támogatásban részesítendők. A komposzt vizsgálatát és minősítését az MSZ-10-509. sz. szabvány körvonalazza. A komposztkészítés technológiában az előállítók külön-külön egyéni úton járnak. Valamennyi támogatandó, hiszen nem az odavezető út, hanem a jó végtermék előállítása a cél. Korábban felmerült a települési szilárd hulladék és a szennyvíziszap együttes kezelése, komposzttá alakítása. A fejlett országokban a két anyag „házasítása" bevált. Hazánkban a szilárd hulladék megfelelő „szeparált" gyűjtése után célszerű teret biztosítani a rész-stabil iszap — szilárd hulladék együttes haszonanyaggá alakításának annál is inkább mert ezzel csökken a környezetártalmi gócok száma, több haszonanyag kerül vissza a természeti körfolyamatba. A technológiai megoldások ismertek, csupán a két szakágazat (csatornamű — város- vagy községgazdálkodás) együttműködését kell pártolóan elősegíteni. 8.3.3. A szennyvíziszap lerakással történő elhelyezése. A szakértői adatszolgáltatás szerint 1995-ben a depóniákban tárolt iszapmennyiség 3486 m

3/d-azösszes menynyiség ~52%-a, mely szárazanyagra vetítve 380 t/d. Az ezredfordulóra ezek a számok 3616 m

3/d (45%) és 426.t/d-re növekednek. A 2010-re becsült iszapmennyiség 14 350 m

3/d, szárazanyagban kifejezve pedig 1530 t/d (VII. táblázat). Csupán feltételezve egy 35%-os lerakási arányt, depóniába kerül (évre vetítve) 1,83 millió m

3/a, szárazanyagban kifejezve 0,195 millió t/a iszap.