Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

4. füzet - Csányi Béla: Vízfolyások hidrobiológiai vizsgálatának módszertani lehetőségei

380 Csányi В. ket egyszeri helyszín-bejárás alkalmával szabvány-adatlapok kitöltésével gyűjtenek össze. A vízfolyások egységes környezettani feltárásához a következő természetes és mesterséges tényezőket célszerű figyelembe venni az adott mintavételi szelvényt jellemző adatlapon :/<?//emzö tájképi elemek, zoogeográfiai régió, természetes növénytakaró, földhasználat típusa és a borítottság, jellemző vizes élőhelyek, talajtípus, fontosabb mezőgazdasági termények. A hidrogeológiai jellemzők közül a fontosabb vízfolyások hidrológiai jellemzői és a mesterséges beavatkozások által kialakított változások leírása a lényeges: a folyószabályozás és a tájkép megváltoztatása, ezek együttes hatásai, következményei, eredményei. A meder szélességén alapul Huet (1949) morfometrikus folyó-osztályozása, az I. táblázatban adjuk meg. I. táblázat Morfometrikus folyó-osztályozás Kategória A meder szélessége, (m) 1. < 1 2. 1-5 3. 5-25 4. 25-100 5> 100 Tuffery és Verneaux (1968) a tengerszint feletti magasságot (m), az alapközet típusa szerinti besorolást, az áramlási sebesség és az alzat szem-eloszlása szerinti jellemzést, a vízi makrovegetáció jelenlétét emelik ki a francia vízminösítéssel foglalkozó szabvány víztértipológiai fejezetében. A klasszikus topográfiai osztályozás Ilies és Botosaneanu (1963) dolgozatában jelent meg, amelyben hét ökológiai zónára osztották a mérsékeltövi folyókat a forrástól a torkolatig. Ezek a zónák a Salmonidae és Cyprinidae halcsaládok taxonjainak jellegzetes előfordulásai alapján is jellemezhetők (II. táblázat). II. táblázat Topográfiai folyó-osztályozás Ökológiai zóna Vízfolyás Cyrprinidae Salmonidae 1. Forrás Krenon Salmonidák 2. Kis patak Epirhitron Salmonidák 3. Gyors patak Metarhitron Salmonidák 4. Hegyi folyók Hyporhitron Salmonidák 5. Síkvidéki folyók Epipotamon Cyprinidák 6. Síkvidéki nagyobb folyók Metapotamon Cyprinidák 7. Folyamok Hypopotamon Cyprinidák