Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

4. füzet - Csányi Béla: Vízfolyások hidrobiológiai vizsgálatának módszertani lehetőségei

Vízfolyások hidrobiológiái vizsgálatának módszertani lehetőségei 381 Régóta ismert az is, hogy a különféle vízfolyások a bennük előforduló halfauna karakterisztikus elemei alapján is jellegzetes szakaszokra tagolhatok. Az európai folyók ún. színtájakra különítésének egyik módszerét Huet (1949) ismertette. A nyugateurópai kontinentális (pisztráng-, pénzes pér-, márna-, dévér- és brakkvízi kevert színtáj) és az angliai (pisztráng-, fürge csele-, dévér- és brakkvízi kevert színtáj) folyók halfauna alapján történő beosztása bizonyos eltérő halfajok miatt nem ugyanaz, de egymáshoz alapvetően hasonló. A magyarországi felszíni vízfolyások Dévai tipológiai áttekintése (1993) alapján a folyam, & folyó és a kisvízfolyás fő kategóriákba sorolható. A megkülönböztetés legfőbb alapja a vízgyűjtő terület nagysága és a vízfolyás hoszszúsága. Ezen tulajdonságok szerint hazánkban csak egyetlen folyam, a Duna található, amely Európa 10 országát érinti hosszabb-rövidebb szakaszokon, sokszor határt képezve az egyes országok között. Hazai folyóink közül a Tisza a nagy folyók alcsoportjába tartozik. A közepes nagyságú folyók jellegzetes képviselője a Bodrog, a Dráva, a Hármas-Körös és a Rába. A kis folyók között említhetjük meg a Berettyót, a Kerkát, a Marcalt, a Répcét/Rábcát, a Zagyvát és a Zalát. Kisvízfolyásaink a patakok (hegyvidékeken), a csermelyek (dombvidéken) és az erek (síkvidéken), amelyek a meder esés-viszonyai szerint más-más áramlási sebességgel, hordaléktípussal jellemezhetők, ebből következően pedig élőviláguk is jellegzetesen alakul. Vízfolyásaink víztértipológiai beosztása mellett meg kell említeni, hogy közülük számos nem Magyarországon ered, hanem adott határszelvényben éri el az országot. Megállapítható, hogy ezek a folyóvizek nem vizsgálhatók elkülönülő szakaszonként, hanem a teljes folyót kell tanulmányozni, hiszen a vízgyűjtőt érő valamennyi természetes és emberi eredetű hatás eredménye fontos. Figyelembe kell venni azt is, hogy adott esetben a külföldről érkező szennyezések miatt nagy szükség van számos határszelvény folyamatos megfigyelésére, valamint a felvízi országokkal történő állandó kapcsolat fenntartására az esetleges vízminőség-védelmi beavatkozások megvalósítása érdekében. Hazai vízfolyásaink környezetvédelmi (vízminőség-védelmi) szempontú általános felmérésére viszonylag későn, a 90-es évek elején került sor, amikor a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium elhatározta, hogy a magyarországi vízminőség-védelmi mérőhálózatot megpróbálják az EU országok által követett gyakorlathoz igazítani a megfelelő módszertani módosításokkal. Hozzá kell tenni, hogy maguk az EU országok is csak a legutóbbi időben kezdtek azokhoz a harmonizációs munkákhoz, amelynek egyik példáját a Helsinki Folyó Egyezmény illusztrálja (UN/ECE 1992). 5. Összefoglalás Folyóvizeink, így kisvízfolyásaink bentonegyütteseinek tanulmányozása során figyelembe kell venni a különféle rendelkezésre álló élőhely-típusokat. Mivel a mintavételre illetve a minták feldolgozására szánt idő alapvető korlátozást jelenthet, ezért