Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
4. füzet - Csányi Béla: Vízfolyások hidrobiológiai vizsgálatának módszertani lehetőségei
372 Csányi В. kapcsán az egyes változó-csoportok (fizikai, kémiai és biológiai komponensek) nem egymást kizárva szerepelnek a mintavételi programban, hanem egymást kiegészítik, specifikus előnyeikre való tekintettel. Az élőlények megfigyelésével kapcsolatban általában megállapítható, hogy céljai között szerepel — a specifikus stressz-hatásokra adott válasz, vagy a károsodott élőlényegyüttes regenerálódásának feltárása; — a biodiverzitás, a védett és veszélyeztetett élőlények és élőhelyek sorsának megfigyelése; — a különféle vízminőség-védelmi szabályozások előírásainak betartásával kapcsolatos ellenőrzés, valamint a szabályozás hatékonyságának kontrollja. Ezek körébe a hazai kisvízfolyások rendszeres felmérését is be kellene illeszteni, mind a szennyezetlen szakaszok tisztavízi indikátor-szervezeteinek feltárása, mind pedig az antropogén hatások detektálása céljából főként azért, mert ezen víztípusaink többsége ma még jórészt ismeretlen hidrobiológiái szempontból. A hazai vízfolyások hidrobiológiái feltárásakor a következő egymásra épülő feladatok merülnek fel: — az általános faunisztikai felmérés, amely megfelelőképpen szabványosított mintavételi eljárás segítségével valósítható meg, s első megközelítésben a vízi makroszkopikus gerinctelen együttesre teijed ki; — a vízfolyásokra jellemző egyéb fizikai, kémiai és tipológiai jellemzők, amelyek alapján vizsgálható az élőhelyek és az élőlény együttesek térbeni heterogenitása, mozaikossága. A hazai vizek hidrobiológiái kutatásához tehát olyan habitat-tipológiai rendszer kidolgozására van szükség, amely a Kárpát-medence hidrogeográfiai felépítését követve hierarchikus módon tartalmazza a részvízgyüjtők vízfolyásait, azok eltérő szakaszait, s az egyes szakaszok fokozatosan lebontott al-szakaszait a mikrohabitat-mozaikokig. Ennek érdekében az egyes élőhelyek geomorfológiai, fiziográfiai, hidrológiai, valamint vízkémiai jellemzőit egyaránt ismerni kell. 2.1. A biomonitoring néhány hazai példája Megállapítható, hogy Magyarországon a vízminőséggel kapcsolatos megfigyelés elsősorban a kémiai változókra irányult s az említett, egységes környezettani keretbe foglalt, a deszkriptív habitat-tipológiai jellemzést is magába foglaló módszertani megközelítés még nem került bevezetésre. A hazai vízminőség-védelmi mérőhálózatban a legutóbbi időkig is csak néhány biológiai komponens rendszeres vizsgálata szerepelt, így az össz-algaszám, az a-klorofill tartalom, valamint a plankton szervezetek alapján számított Pantle-Buck szaprobitás-index (Sládecek\9Ti). A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) megbízása alapján az első fázisban, 1992 és 1994 között a Tisza és vízrendszerében, valamint a dunántúli vízfolyásokban mértük fel a trofitás és a szaprobitás mutatóit és a vízi makroszkopikus ge-