Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Harkányi Kornél: A mértékadó árvízszint meghatározása a vízhozam adatokból hidrológiai modellek segítségével

A mértékadó árvízszint meghatározása... 337 hozam adatokra van szükség. A módszer pontossága ezen adatok pontosságának függvénye. A következő feladat eloszlás függvény illesztése az évi legnagyobb vízhozam adatokra. A mértékadó értékek meghatározásánál többféle eloszlás függvény alkalmazható. Általában olyan eloszlás-típus alkalmas erre a célra, mely rugalmasan tudja követni az empirikus eloszlás függvény alakját, és figyelembe veszi, hogy szélső értékek eloszlásánál a függvény alakja aszimmetrikus (nem normális!). Erre a célra a gamma eloszlás függvény kiválóan alkalmazható. Ez az eloszlás automatikusan követni tudja az empirikus eloszlás függvény alakját az exponenciális eloszlástól egészen a normális eloszlásig. A gamma eloszlás függvény egyik paramétere ugyanis a szabadságfok (k), melynek értékétől függően változik az eloszlás függvény alakja. A tapasztalatok szerint а к = 30 érték felett már gyakorlatilag normálisnak tekinthető az eloszlás. A gamma eloszlás függvény alkalmazása esetén nincs szükség az eloszlás-típusok vizsgálatára, csak az eloszlás függvény paramétereit kell meghatározni, és a szabadságfok értékéből egyenesen következik az eloszlás alakja. Problémát esetleg az jelenthet, hogy gamma eloszlás esetén a konfidencia intervallumok értékeinek meghatározása bonyolultabb, mint normális eloszlás esetén. Viszont cserébe egy olyan eloszlás függvényt használhatunk, mely sokkal rugalmasabban illeszkedik a vizsgált adatokból számított empirikus eloszlásra. Az empirikus és az elméleti eloszlás függvények közötti illeszkedés mértékét a Szmirnov-próbával határozhatjuk meg. E próba eredményeként kapott paraméter értékétől függően (> 5%) fogadható el az alkalmazott elméleti eloszlás függvény használata. A következő lépés a mértékadó árvízhozam értékének meghatározása az elméleti eloszlás függvény segítségével. A mértékadó árvízhozam hidrológiai szempontból a lefolyási viszonyokra jól jellemző érték. Amennyiben a vízgyűjtőn drasztikus emberi beavatkozás nem történik (tározó építése, töltésezés, stb.), a mértékadó árvízhozam időben eléggé állandó érték, és független a mederváltozásoktól. Bevezetésének éppen ez az egyik igen nagy előnye, vagyis hogy nem kell újraszámítani mederváltozások esetén. A mértékadó árvízhozam az empirikus eloszlás függvényre illesztett elméleti eloszlás függvény segítségével számítható. Ilyenkor az eloszlás függvény inverzeként ki kell számítani az 1%-os (illetve az l%o-es) valószínűségű vízhozam értékeket. Ezek a-görbéből meghatározott - értékek adják a mértékadó árvízhozamokat. Amennyiben ezek az értékek nagyobbak, mint a legnagyobb előfordult (vagy számított) vízhozam, akkor tulajdonképpen extrapolálásról van szó, de ez az elméleti eloszlás függvény esetén nem jelent problémát. Végül az utolsó lépés a mértékadó árvízszint meghatározása a mértékadó árvízhozamból vízhozamgörbe segítségével. Az árvízvédekezőket mindig csak a vízállások érdeklik, ugyanis a védekezés szempontjából teljesen mindegy, hogy miért éppen akkora a vízállás egy adott szelvényben, csak az a lényeg, hogy az árvízveszélyt elkerül-