Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Harkányi Kornél: A mértékadó árvízszint meghatározása a vízhozam adatokból hidrológiai modellek segítségével

336 Harkányi К. Töltésszakadást okozó árhullám esetén a vízhozam adatokat hidrológiai modellek segítségével át kell számítani. Ugyanis abban az esetben, ha nem következett volna be töltésszakadás a vizsgált szelvény feletti folyószakaszon, akkor nem ezek az értékek fordultak volna elő. Ez az átszámítás hidrológiai előrejelző modellek segítségével végezhető el. Először is ki kell gyűjteni azokhoz az időszakokhoz tartozó vízhozam idősorokat, mely esetekben a töltés átszakadt, és a víz egy része az ártérre folyt ki. Ebben az esetben is — az előző ponthoz hasonlóan — a vízállás értékekből vízhozamgörbe segítségével állíthatunk elő vízhozamokat. A hidrológiai modellek használatához ugyanis vízhozam adatokra van szükség. Ezek után az előrejelző modell(ek) segítségével határozhatók meg azok a tetőző vízhozam értékek, amelyek akkor fordultak volna elő, ha nem történt volna töltésszakadás a vizsgált szelvény felett. Az előrejelző modellek alkalmazásánál a szakadás feletti, olyan felső szelvényből kell kiindulni, amely szelvény vízhozamára a szakadási szelvényben kiömlött víz már nincs hatással. Ebből a szelvényből kiindulva kell elörejelezni (transzformálni) az árhullámképet az alsó, vizsgált szelvénybe oly módon, hogy a két szelvény közötti szelvények adatait nem szabad figyelembe venni. Ez az eljárás úgy hajtható végre, hogy az egyes szelvényekbe történt előrejelzés eredményeként kapott árhullámképet transzformáljuk tovább az abban a szelvényben ténylegesen előfordult árhullámkép helyett (Harkányi 1992). Hiszen éppen az a lényeg, hogy nem a ténylegesen előfordult, hanem az előrejelzett vízhozamokra van szükségünk. Amennyiben a kiindulási és a vizsgált szelvény között több vízmérceszelvény is található, akkor mindegyik szelvény esetén ezt az utat követjük, nevezetesen a transzformált idősort tovább transzformáljuk egészen addig, amíg el nem éijük a kérdéses szelvényt. A vizsgált szelvénybe ilymódon — több lépésben—tovább transzformált árhullámkép tetőző (legnagyobb) értékét vehetjük figyelembe a mértékadó árvízszint meghatározásánál, vagyis a ténylegesen mért értéket erre a — hidrológiai előrejelző modellel számított — értékre cseréljük ki. Természetesen ahhoz, hogy ezeket a mértékadó árhullámképeket elő lehessen állítani, szükségünk van az előrejelző modellek paramétereinek ismeretére. A diszkrét lineáris kaszkád modell (DLCM) esetén szakaszonként két paraméterre van szükség. Ezen paraméterek értékeit megkaphatjuk: - paraméter becslési eljárással meghatározzuk (Harkányi 1982), vagy — az operatív előrejelző rendszerben alkalmazott paraméter értékeket vesszük figyelembe a számításoknál (Bartha—Szöllösi-Nagy-Harkányi 1983). A vízhozam korrekciót minden olyan esetben (szelvényben és időszakban) elvégezzük, ahol és amikor töltésszakadás történt, és ezért a mértékadó árvízszint meghatározásához a ténylegesen előfordult értékek nem használhatók, mert nem jellemzik a lefolyási viszonyokat egyértelműen. Az ezek után kapott, javított — évi legnagyobb vízhozam adatokból álló — idősor alkalmas arra, hogy a mértékadó árvízszintet korrekt módon meghatározhassuk. így ugyanis a vízgyűjtőn bekövetkező változások, illetve a mederváltozások hatásai szétválaszthatok. Természetesen a hidrológiai modellek alkalmazásához megbízható víz-