Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Harkányi Kornél: A mértékadó árvízszint meghatározása a vízhozam adatokból hidrológiai modellek segítségével

A mértékadó árvízszint meghatározása... 335 E két görbe összegeként kapott függvény minimuma adja azt az optimumot, amely töltésmagasság esetén keletkező károk értéke hosszabb távon arányban van a megépí­tett töltés költségeivel. Ez a bonyolult módszer egy új szemléletet igényel, de valószínűleg a jövőben ennek alkalmazása elkerülhetetlenné válik. Hiszen a túlméretezésből adódó költségek nem fi­nanszírozhatók, ugyanakkora kívánt biztonság jogos követelmény. Ezt az ellentmondást csak optimalizálással lehet feloldani. 3. Az új, fizikai alapokon nyugvó módszer 3.1. A mértékadó árvízszintek meghatározásának lépései A mértékadó árvízszintek meghatározása vízhozam adatok és hidrológiai model­lek segítségével az alábbi lépések szerint történik: - Évi legnagyobb vízhozam adatok (NQ) idősorának előállítása. - Töltésszakadást okozó árhullám esetén a vízhozam adatok korrekciója hidro­lógiai modellek segítségével. - Eloszlás függvény illesztése az évi legnagyobb vízhozam adatokra. - A mértékadó árvízhozam meghatározása az eloszlás függvény segítségével. - Mértékadó árvízszint számítása a mértékadó árvízhozamból vízhozamgörbe segítségével. A mértékadó árvízszintek vízhozam adatokból történő meghatározásához szüksé­günk van az évi legnagyobb vízhozamok adatsorára. Ezeket az értékeket az évi legna­gyobb vízállásokból (# a ma x) az aktuális évben érvényes vízhozamgörbe segítségével lehet meghatározni. Az így átszámított évi legnagyobb vízhozam adatok a VITUKI Vízrajzi Adattárában kigyűjtött formában megtalálhatók a főbb vízmérceszelvényekre. Ezen kívül ezek az ada­tok számítógépes adathordozón is létrehozhatók a SHATIR adatfeldolgozó rendszerben oly módon, hogy a vízállás idősorokat vízhozammá konvertáljuk, majd az évi jellemző adatok táblájából kivesszük a legnagyobb értékeket. Ebben az esetben arra kell vigyázni, hogy a legnagyobb értékek nem mindig az észlelés időpontjában fordultak elő. Ezért cél­szerűnek látszik inkább az adattárban kigyűjtött értékeket újra számítógépre vinni. (Itt je­gyezzük meg, hogy ez a furcsa szituáció azért állhat elő, mert még mindig nincs egy egy­séges hidrológiai adatbázis, ahol a már egyszer gépre vitt adatokat tetszőleges igény szerint vissza lehet keresni, és így nincs szükség újból bevinni a már tárolt adatokat.) Azoknál a vízmérceszelvényeknél, ahol nincsenek vízhozammérések, a mérték­adó árvízszintek meghatározása történhet: - az évi legnagyobb vízhozam adatok előállítása mércekapcsolattal, majd az így kapott adatokból az ismertetésre kerülő módszerrrel történik a számítás, - a mértékadó árvízszint átszámítása mércekapcsolattal, vagy felszíngörbe-szá­mítással.

Next

/
Thumbnails
Contents