Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Harkányi Kornél: A mértékadó árvízszint meghatározása a vízhozam adatokból hidrológiai modellek segítségével

A mértékadó árvízszint meghatározása... 333 A másik probléma, mely szerint a vízgyűjtőn végbemenő drasztikus változások (pl. töltésszakadás) esetén a vizsgált szelvényben mért adat nem lesz reprezentatív, hidrológiai modellek megfelelő alkalmazásával oldható meg. Ilyen esetekben a mértékadó árvízszintek szempontjából nem a ténylegesen előfordult vízállás/vízhozam adatot kell figyelembe venni, hanem azt az értéket, amely akkor fordult volna elő, ha nem következik be gátszakadás a vizsgált szelvény feletti folyószakaszon. Ilymódon az előbbiekben említett két hatás különválasztható és kezelhető. Ezzel a mértékadó árvízszint értékét sokkal megbízhatóbban lehet meghatározni. Persze ez esetenként azt a problémát vetheti fel, hogy amennyiben nincs elegendő vízhozam adat, akkor a feladat végrehajtása nehezebbé válik. Hidrológiai szempontból viszont mindenképpen ez a járható út, és mivel az új módszer nem a mának, hanem a jövőnek is készült, a megoldás nem ennek a módszernek az elvetése, hanem a vízhozammérések mind gyakrabban történő elvégzésének irányában keresendő. Szerencsére ma már egyre több megbízható vízhozam adatsor áll rendelkezésre, így ez a probléma az idő előrehaladtával egyre kevésbé jelent majd akadályt. A fentiekben leírt elképzelések részletesebb ismertetése előtt tekintsük át a továbbfejlesztés néhány lehetséges irányát. A mértékadó árvízszintek meghatározására alkalmas módszerek: - Ajelenlegi módszer bizonyos korrekciók utáni alkalmazása ideiglenes jelleggel. - Vízhozam adatok és hidrológiai modellek együttes alkalmazása. - A lehetséges maximális csapadékból származó lefolyás számítása és annak transzformálása hidrológiai és/vagy hidraulikai modellekkel. - Gazdaságossági alapon történő eljárás (költség - elmaradt kárelemzés). A jelenlegi módszer— ideiglenes jelleggel — akkor alkalmazható, ha a vizsgált vízmérceszelvényben nem történt mederváltozás a számításokhoz figyelembe vett időszak alatt. Matematikai statisztikai szempontból ez úgy fogalmazható meg, hogy amennyiben a vízállás adatokból álló adatsor homogén. Ez egyes folyószakaszokon elképzelhető, de ebben az esetben is feltétlenül szükséges a rendkívüli események (gátszakadás, jégbeállás) okozta hatások kiszűrése, illetve az ehhez tartozó vízállás értékek korrekciója. Ez a javítas hidrológiai modellek segítségével hajtható végre. Ezt a javító eljárást röviden a következő módszernél ismertetjük. Természetesen az eddigi módszer még az említett korrekcióval együtt sem alkalmazható általános esetben, az összes magyarországi folyóra. De mint esetenkénti megoldás szóba jöhet egy nagyon szűk körben, és ideiglenesen. A mértékadó árvízszintek legmegbízhatóbban vízhozam adatok és hidrológiai modellek együttes alkalmazásával határozhatók meg. Vízhozam adatok alkalmazása esetén a mederváltozások hatásai különválaszthatók, kezelhetők. Egyúttal az adatsorok egyöntetűségével kapcsolatos problémák is kiküszöbölhetők. A vízhozam a lefolyást sokkal egyértelműbben jellemző hidrológiai adat. Ugyanakkor a rendkívüli esetek (pl. gátszakadás) során a vizsgált szelvényben mért vagy számított vízhozam értékek nem mindig reprezentatívak, mint azt már az előző fejezetekben említettük. Ezekben az esetekben - hidrológiai modellek segítsé-