Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Hankó Z.-Starosolszky Ö.-Bakonyi P.: Megvalósíthatósági tanulmány a Duna környezetének és környékének fejlesztésére

Megvalósíthatósági tanulmány a Duna környezetének és hajózhatóságának fejlesztésére 311 — A hidro-ökológiai fejlesztések a Gönyü—Szap szakaszon magukba kell foglalják a főmeder degradációjának mérséklését. E szakaszon a környezeti és hajózási fejlesztés konfliktusa nyilvánvaló. Ezek feloldása további vizsgálatokat igényel, amibe célszerű bevonni a Szigetközt is. — Az egycélú (Környezeti és/vagy Hajózási) stratégiák egyike sem kínál elfogadható megoldást, míg a kettőt egyesítő Kombinált Stratégia lehetővé teszi a környezeti fejlesztést (elsősorban a mellékágak fejlesztése útján) és lehetővé teszi egy olyan vízi út kialakítását, aminek a szélessége 80-120 m lehet és a csúcsgázlója elérheti a 2,0-2,7 m-t is. Ez a Kombinált Stratégia gazdaságilag is elfogadható változatok közötti választás lehetőségét kínálja. 6.2. A Budapest alatti Duna-szakaszon — A jelen helyzet jellemzői — A Budapest—Mohács közötti Duna-szakasz degradálódott az ipari kavicsbányászat, a folyókanyarok átvágása és a folyó szabályozása következtében. Paks alatt a Duna medre erodálódott néhány centimétert évente. Ez veszélyezteti mind az ivó-, mind az ipari vízkivételt, beleértve a paksi atomerőmű hütővízkivételét is; — A folyó szabályozása javította a zajló jég levezethetőségének a feltételeit; ennek ellenére még mindig jelentős a jégdugó kialakulásának a kockázata a Paks alatti szakszón; — Minthogy a mellékágak nagyrésze legalábbis részben el van zárva a főágtól, ezért szerény a rajtuk átfolyó vízhozam, erősen feliszapolódottak, vízminőségük igen gyenge. Ez veszélyezteti a természeti értékeket, a parti szűrésű vízkitermelés lehetőségét, az üdülés és a halgazdálkodás feltételeit; — Az ipari kavicsbányászat a főmederben, valamint a folyószabályozás müvei korlátozták a parti szűrésű víztermelés kapacitását és rontják a kitermelhető víz minőségét; — A medererózió miatti vízszín-süllyedés az utóbbi évtizedekben fokozta a kiszáradással kapcsolatos problémákat mind a hullámtéren, mind a mentett ártéren, amit az erdők hozadékcsökkenése is jelzett. — A szakasz számos helyén a hajózás akadályozva van. A csúcsgázló alig több, mint 1,9 m mély. — Várható, hogy a vízi úti szállítási igény növekedni fog mind a hagyományos szállítás vonatkozásában, mind új igények nyomán, ami a Duna—Majna-csatorna megnyitásával jelentkezik és ami a fejlődő keleti kereskedelem vonzataként várható. — A Kombinált Stratégia fejlesztési javaslatai: — Egyik, megvizsgált változat sem képes a meder degradációjának megállítására. A meder degradációját siettető tevékenységek mint pl. kavicsbányászat a főmederben, ami súlyos következményekkel jár az ipari hűtővíz kivételeknél, a szárazulatok kiszáradásánál, az ökológiai körülményeket illetően, nem engedhető meg; — A Duna vízminősége veszélyezteti a folyami értékek/készletek fenntartható fejlődését/fejlesztését. Egyedüli megoldás a közvetlen és tágabb vízgyűjtőn a szennyvízcsatornázás és -tisztítás fejlesztése;