Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Illés L.-Konecsny K.:Az 1995. decemberi felső-tiszai árhullám hidrológiája

Az 1995. decemberi felső-tiszai árhullám hidrológiája 31 Románia Ukrajna Magyarország Országok 1. ábra. A vizsgálatba bevont vízgyűjtő és a vízrajzi észlelőhálózat országonkénti megoszlása Fig. I. Distribution of the stations of the hvdrographic monitoring network, utilized for this event, among the countries of the drainage basin paramétereinek meghatározására, de közel sem rendelkeztünk elegendő adattal és információval ahhoz, hogy pontos becslést végezzünk a külföldi tározók és egyéb antropogén hatások pontos mértékét érintően. E tekintetben további adatgyűjtő és értékelő munkára van szükség. 2. Az árhullám hidrológiai sajátosságai 2.1. Az árhullámot megelőző időszak hidrometeorológiája A Felső-Tiszán és mellékfolyóin az árhullámok az esetek döntö többségében számos kiváltó tényező együttes hatásaként állnak elő és ezek a kiváltó tényezők több variációban fordulhatnak elő. Téli-tavaszi időszakban kizárólag csak hóolvadásből nem keletkezhet jelentős árhullám még akkor sem, ha igen jelentős hókészletek halmozódnak fel, mert a nagy magasság különbségek miatt a hegyvidéki területeken fokozatosan zajlik a hóolvadás. Nagy árhullám téli időszakban is csak a kedvezőtlen hidrometeorológiai folyamatok egyidejűsége esetén alakulhat ki (jelentősebb felmelegedés okozta hóolvadás, eső, fagyott talajfelszín stb.). A Felső-Tisza-vízgyűjtő magasabb régióiban 1995. november és december hónapokban lehullott és jórészt megmaradt hókészletekről nincsenek pontos adataink. Egyes részvízgyűjtökröl származó információk alapján megállapítható volt, hogy a