Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Illés L.-Konecsny K.:Az 1995. decemberi felső-tiszai árhullám hidrológiája

32 Illés L. -Konecsny K

. hóban tárolt vízkészlet nem volt sok, de nem is elhanyagolható. Az 1000 m feletti területeken, főleg az északi lejtőkön, 20-30 mm hóvízkészletet valószínűsítettünk. Az árhullám kialakulását megelőző tíz napban átlagosan 5-10 mm között volt csapadék és ez nagyrészt hó formájában hullott. A megelőző időszak tekintetében említést érdemel, hogy november 17—22. között a külföldi vízgyűjtőkön 60-100 mm-es átlagcsapadék hullott, aminek hatására a Felső-Tiszán és a Túron jelentős, a magyarországi felső szakaszon II.- III. fokú árvízvédelmi készültség elrendelését szükségessé tevő árhullám vonult le. A csapadék növelte a vízgyűjtő talajnedvességét és csökkentette a talajok és hullámterek vízbefogadó képességét. A novemberi árhullám után, a csapadékszegény és hideg időjárás miatti fagy következtében apadás és viszonylag alacsony vízszintek következtek be. A december végi árhullámot megelőző időszakban a vízhozamok a sokévi átlag felét sem érték el. Az árhullámok kialakulása előtti vízhozamok: Tisza—Tiszabecs 90 m

3/s, TiszaVásárosnamény 130 m

3/s, Szamos-Csenger44,l m

3/s, Túr-Garbolc 2,26 m

3/s, Kraszna—Ágerdőmajor 1,00 m

3/s. A mederteltségek: Tisza-Rahó 1%, —Técső, Tiszabecs,— Vásárosnamény 10%, —Záhony 13%, Szamos—Dés 4%, -Csenger 6%, —Garbolc 8%, —Ágerdőmajor 19%. December elején voltak ugyan jelentős léghőmérséklet ingadozások, de az 500 m feletti magasságban, nem indulhatott meg a hóolvadás. A december 19-21. közötti alacsony léghőmérsékletek (Iezer -9, -21 °C, Kolozsvár-1, —12 °C, Nyíregyháza —1, -6 °C) miatt a talaj felső rétege fagyottá vált, ami a későbbiekben nagymértékben gátolta az esőből és hóolvadásből származó víz talajba szivárgását. Mivel a nagy hideg csak néhány napig tartott, a folyómedrekben jelentősebb, a vízfolyást akadályozó jégképződmények nem alakultak ki. 2.2. Az árhullámot közvetlenül kiváltó hidrometeorológiai tényezők A délnyugati irányból — a Földközi-tenger felől — több hullámban érkezett meleg és nagy nedvességtartalmú, gyorsmozgású ciklon jelentős csapadéktevékenységet és felmelegedést okozott. Az árhullámot elsősorban a december 22—31. között, döntően eső formájában lehullott csapadék, másodsorban a hóolvadásből származó víz és a nagy lefolyási tényezők együttes hatása váltotta ki. Az említett időszakban a csapadék időbeni és területi eloszlása egyenetlen volt, ami a ciklon haladási irányának, sebességének illetve a domborzati sajátosságoknak a következménye (2. ábra). A 10 napos esős időszak első harmadában, december 22—24. között voltak a legnagyobb csapadékmennyiségek, amikor átlagosan 50-55 mm, az összmennyiség 55%-a hullott. Ezen belül a legtöbb esőt 23-án észlelték (25%), amikor a Máramarosi-medence perem hegyvidékein 24 óra alatt, például: Mara-nál 90 mm, Mogosa-n 88 mm, Rahón 56 mm, Ökörmezőn 52 mm esett. A második csapadékhullám, amely a csapadéktevékenység