Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
1. füzet - Illés L.-Konecsny K.:Az 1995. decemberi felső-tiszai árhullám hidrológiája
Vízügyi Közlemények LXXVIII. évfolyam 1996. évi 1. füzet AZ 1995. DECEMBERI FELSŐ-TISZAI ÁRHULLÁM HIDROLÓGIÁJA ILLÉS LAJOS és KONECSNY KÁROLY 1995. december végén a Felső-Tiszán és mellékfolyóin — a Szamoson, Túron, és a Krasznán — jelentős árhullámok vonultak le. A december 26-27-i hidrometeorológiai helyzet és az akkor kiadott meteorológiai csapadék előrejelzések arra a döntésre késztették az árvízvédelmi szervezet vezetőjét, hogy - 1970-et követően először—, újból rendkívüli árvízvédelmi fokozatot rendeljen el a Tiszán Vásárosnamény és Záhony térségében. A tiszai árhullám tényleges tetőző vízállásai végül Vásárosnaménynál nem érték el a legkedvezőtlenebb hidrológiai és meteorológiai helyzet feltételezésével előrejelzett várható tetőző vízszinteket, az árhullám így is magas és ritkán tapasztalható tartósságú volt. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon régi és jól bevált gyakorlat az, hogy a jelentősebb árhullámokat részletes, utólagos hidrológiai vizsgálatnak vetik alá, elsősorban azzal a céllal, hogy tovább pontosítsák az ismereteket az országhatárokon túl lévő vízgyűjtők árvízhidrológiai viselkedéséről, becsüljék azokat a hatásokat, melyeket az utóbbi évtizedek, esetenként jelentős emberi beavatkozásai okoztak a vízjárásban. 1. Alapadatok A Felső-Tisza Záhonyig terjedő 32 482 km 2 vízgyűjtőjének 90,8%-a az országhatárokon kívül található, 65,2%-a Romániához, 25,6%-a Ukrajnához tartozik (7. ábra). Emiatt az árhullámok hidrológiai vizsgálata csak magyar—ukrán—román szakmai együttműködés esetén lehetséges. Mostani vizsgálatainkhoz olyan adatokat és információkat is felhasználtunk, melyek a határvízi egyezményes együttműködés keretein kívül, közvetlen szakmai kapcsolat révén kaptunk. Adatokat kaptunk olyan csapadék és hómérő állomásokról, melyek a napi operatív nemzetközi adatcserében nem szerepelnek. Rendelkezésünkre állt néhány fontos romániai és kárpátaljai vízrajzi állomás vízhozam adatsora, a jelentősebb víztározók üzemelési adatai (vízleeresztések, feltöltöttségi állapotok idősora, a tározókba érkező vízhozamok idősora stb.). Az árhullám levonulása idején a Felső-Tisza és mellékfolyói vízrajzi törzsállomásain összesen 16 db nagyvízi vízhozammérést végeztek a igazgatóság hidrológus szakcsoportjának vízhozammérö brigádjai. Az összegyűlt adatok lehetőséget adtak az árhullám legfontosabb árvízhidrológiai A kézirat érkezett: 1996. V. 17. Illés Lajos oki. hidrológus mérnök, környezetvédelmi szakmérnök, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETI-VÍZIG, Nyíregyháza) vízgazdálkodási osztályvezetője. Konecsny Károly oki. geográfus, hidrológus szakmérnök, az FETI-VÍZIG vízrajzi csoportvezetője.