Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Hankó Z.-Rákóczi L.-Starosolszky Ö.: A Szap és Gönyű közötti Duna-szakasz kisvízi szabályozásáról

262 Hankó Z —Rákóczi L.—Starosolszky Ó. kulásával, a keresztszelvények alaki jellegzetességeivel és a vízfolyás hossz-szelvényének alakulásával, valamint ezek kölcsönkapcsolatával; - \ folyami hidrológia feladata a vízfolyás két jellemzőjének (a térbeli és időbeli változásoknak) a megismerése, feldolgozása és a változások nyomonkövetése. A két jellemző: a vízfolyás felszíngörbéje (más szóval: vízállások) és a vízhozama. E két jellemző a mederre vonatkozó adatok egyidejű ismeretében szolgál mindennemű további tájékozódás alapjául; - A folyami hidraulika foglalkozik a vízfolyás mint folyékony test mechanikájával (hidromechanika), a hatóerők és a vízmozgás kölcsönkapcsolatával; - A szilárd anyagok szállítása elsősorban a hordalékmozgás kérdéseit elemzi (meder-, anyag, görgetett hordalék, lebegő hordalék), s ennek nyomán a kimosás (erózió/degradáció) és feltöltődés (sziltáció/szedimentáció) megismerését szolgálja. Hasonlóképp ide tartozik a jég keletkezése és mozgása, ami mérsékelt égövi folyóknál esetenként, hideg égövi folyókon rendszeresen előforduló jelenség; - Az oldott anyagok transzportja (vízkémia) a vízfolyásnak mind a fizikai, mind a biológiai folyamatait befolyásolja és így meghatározó jelentőségű a víz minősége szempontjából; - A hidrobiológia foglalkozik a növények szukcessziós kérdéseivel és az állatok predációs viszonyainak alakulásával mind a folyóvízben, mind a vízfolyás által befolyásolt szárazföldek növény- és állatvilágánál. Ez is meghatározó jelentőségű a vízminőség szempontjából; —A gazdasági, gazdaságossági, közgazdasági elemzések a szaktudományok eredményeit vetik egybe az eredmények érdekében felhasznált erőforrásokkal; költség/haszonelemzés segíthet a szakmai szempontból összehasonlítható változatok közötti választásban, stb. A megvalósíthatósági tanulmány a legtöbb kérdéssel kielégítő mértékben foglalkozott, de az alaktani kérdések és a hidraulikai folyamatok, valamint az ehhez kapcsolódó hordalékmozgási összefüggések megfelelő együttes feltárása hiányzik. E hiányosság pótlását tüztük ki célul a Szap-Gönyű közötti Duna-szakasz kisvízi szabályozási kérdéseinek példáján keresztül. 2. A Szap és Gönyű közötti Duna-szakasz: a helyszíni megfigyelések értékelése A felsö-dunai ármentesítési és a (közép-)vízszabályozási munkálatok lényegében a XIX. század végére befejeződtek. A víz, a hordalék és a jég levonulásának dinamikus egyensúlyát azonban nem sikerült kialakítani. Ennek csak részben oka, hogy a morfológiai és a hidraulikai viszonyok kompatibilitását nem sikerült létrehozni. Az ok nagyobb részt az, hogy a Dévényi-kapun a Kisalföldre kilépő Duna alsó szakasz jellegűvé vált a hordalékkúpon, s ezért a magával hozott hordalék egy részét folyamatosan lerakta, a Kisalföld süllyedő medencéjét ismétlődően feltöltve zátonyok képződésével (és azok vándorlásával) a víz és a jég levezetését nehezítve, jeges árvizek kockázatát idézte elő, míg jégmentes időszakban a hajózás akadályozójává vált. Az ismételt (pl. kisvízi) folyószabályozási beavatkozások hatástalansága miatt a jégveszély megelőzése és a hajózhatóság biztositása érdekében jelentékeny kotrásokkal