Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Hankó Z.-Rákóczi L.-Starosolszky Ö.: A Szap és Gönyű közötti Duna-szakasz kisvízi szabályozásáról

A Szap és Gönyű közötti Duna-szakasz kisvízi szabályozásáról 263 igyekeztek az igényeket kielégíteni. E munka tervszerűségének és célszerűségének biztosítása érdekében kiterjedt megfigyelő, felmérő és értékelő rendszert kellett működtetni. Ez a rendszer fontos információs bázis a dunacsún—bősi üzemvízcsatornás vízerőmű rendszer üzembehelyezése kapcsán megváltozott lefolyási viszonyok értékelése során is. 2.1. Az állapot jellemzése a bősi vízerőmű üzembehelyezése (1992.X.24.) előtt Ez a Szap-Gönyű közötti folyamszakasz szinte a középvízi szabályozás elkészülte óta újra és újra súlyos gázlóképződési, azaz hajózási problémákat vet fel. A sokat emlegetett és ezért közismert „szapi eséstörés", ami a Felső-Duna 0,35 m/km körüli vízfelszín esésének csaknem a felére csökkenését jelenti, valóban jelentős mozgási energia és így hordalékmozgató erő csökkenést von maga után. A 6 m vízmélységnél az előbbi esésviszonyok mellett előálló csúsztató feszültség kb. 22 mm-ig, az utóbbi mellett 10 mm átmérőig terjedő nagyságú szemcsefrakciókat képes megmozgatni. Ez a különbség azonban önmagában nem képes megmagyarázni azt a körülményt, hogy pl. az 1811-1803 fkm közötti szakaszon a bősi erőmű üzembehelyezése előtti időben a hajózást tartósan akadályozó és így rendszeres fenntartó kotrást igénylő gázlók nem alakultak ki. Annál több ilyen nehézség és kotrási költség merül fel azonban évtizedek óta az 1803-1800 fkm közötti nagybajcsi szakaszon. A nagybajcsi probléma okára jobban rávilágít az 1. ábra, amely a Szap feletti és alatti folyamszakasz átlagos felszínesései helyett az Qh

min~ MVSz 90-hez tartozó, a 1. ábra. A Duna esésének változása Figure 1. Slope of the Danube Bild 1. Das Gefälle der Dunau