Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

2. füzet - Csermák Béla: Vízkészlet gazdálkodási rendszerek optimalizálása modellezéssel

158 Csermák Béla Ml R l Ft/év hJ / y' / .s У / < n г V é/ Kopt 5. ábra. A H(y) gazdasági eredmény-függvény és összetevői Fig. 5. Components of the economic benefit function H(y) egyetlen tározó méretezését végzi. A vízkészlet-gazdálkodási rendszerre való általánosítás lehetősége nincs kidolgozva. — További elkerülhetetlen hátránya a modellnek — akárcsak a gazdasági kritériumok alapján méretező valamennyi hasonló modellnek - hogy V (x) veszteségfüggvényének ismertségét teszi fel, holott ezek a gyakorlatban korántsem ismertek. - Módszertanilag nyitott kérdése a modellnek az feltevés, hogy a tározó különböző y

k kiépítési fokozataihoz egyértelműen hozzárendelhető-e a torzított vízhozam-eloszlásfüggvények Fy*) (x) sorozata. Ez általában nem teljesül, hiszen a méretezésnek éppen az a célja, hogy — a tározó optimális méretei mellett ill. azokkal együtt - meghatározza (sok lehetséges üzemrend közül kiválassza) az optimális üzemrendet, vagy az F^m) (x) eloszlásfüggvények „optimális torzítását". Egyszerűbb esetekben még csak feltehető, hogy az eloszlás-függvények valamilyen „ésszerű" torzulása (a fizikai határfeltételek figyelembevételével) mérnöki becsléssel jól közelíthető. Bonyolultabb esetben azonban ez nem tehető fel. Altalánosságban tehát felróható a modellnek, hogy alkalmazásának egyik célját — az optimális üzemrend kiválasztását — ismert adottságként kezeli. Ezt a fogyatékosságot az alább ismertetendő szimulációs modell már kiküszöböli. Összegezve: A statisztikai modell gyakorlati alkalmazása csak igen egyszerű esetekben ajánlható: egyetlen tározó, vagy néhány azonos jellegű (eredővel helyettesít-