Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Goda László: A Duna gázlói Pozsony-Mohács között

А Пипа gázlói Pozsony-Mohács közöli 73 - az esés csökkenése; - a meder kiszélesedése; - mellékágak, mellékfolyók, csatornák kilépése illetve betorkollása, a mellékfolyók torkolatában a jelenséget erősíti a mellékfolyók által szállított hordalékból a befogadóban épült torkolati zátony; - természetes illetve mesterséges eredetű duzzasztás; - a folyóban levő, az érdességet növelő tárgyak (hajóroncsok, hidak szerkezeti elemei stb.). A hordalék lerakódásától független ugyan, de gázlóként kezeljük a mederben levő sziklazátonyokat is. A Duna hajózható szakaszára vonatkozó gázlóadatokai a Duna Bizottság kiadványai tartalmazzák (CD 1961-78/A, CD 1979-90). A hidrometeorológiai észlelésekre és mérésekre vonatkozó Ajánlásoknak (CD 1971) megfelelően a gázló megfigyelése azokra a jégzajlástól és állójégtől mentes időszakokra terjed ki, amikor a gázló feletti vízmélység kisebb mint a hajózási mélység, amely Bécs felett a duzzasztás nélküli szakaszokon 2,0 m, Bécs alatt pedig 2,5 m (CD 1966, CD 1988). A gázlókról gyűjtött adatok köre magába foglalja a gázlók helyét (fkm), hosszát, a hajóút szélességét a megadott hosszon belül, a gázlón mért vízmélység napi adatait, továbbá a gázlók közelében levő vízmércén észlelt napi vízállásokat, esetenként a vízhozamokat is. A vizsgált időszak ( 1961-90) első harmadában a gázlómélység mérése leginkább szondázással történt, a 80-as években általánossá vált az ultrahangos vagy más akusztikus mélységmérők alkalmazása. A gázlómélység mérésének pontossága 0,1 m, ezért a mérési adatokat ugyanilyen pontossággal adjuk meg. (Régebben a dm-t alkalmazták.) A Duna Pozsony-Mohács közötti szakaszán észlelt gázlók adatainak rendezése és feldolgozása során számos nehézséggel találkoztunk: - Magyarország és Csehszlovákia illetékes szervei az éves jelentéseikben gyakran más-más elnevezéseket adtak az ugyanazon fkm-nél levő gázlóra (pl. az 1714 fkmnél levő gázló Chlaba, Helemba, Kovacov, Sturovó, Garamkövesd, Kovács neveken szerepel), az egymás közelében sűrűn elhelyezkedő gázlók nevét rendszeresen felcserélik; - a gázló nevét esetenként egy adattal adták meg, így nem volt értelmezhető a gázló hossza; - a hajóút szélességével ka|)csolatban általában feltételezést nyert, hogy az előírt szélesség rendelkezésre áll, az ettől eltérő esetben megadták a mért értéket; - a gázlómélységekhez rendelt vízállás illetve vízhozamadatok több gázlónál időrőlidőre más vízmércére vonatkoznak, esetenként igen távoli vímiércéket választottak ki. A magyar-szlovák közös szakaszon néhány éven keresztül ugyanazon gázló adataihoz félévig egy magyar mérce, majd félévig egy szlovák mérce adatait rendelték. A Duna Bizottság ajánlásai a gázlók észlelését csak jégmentes időben teszik kötelezővé. Ennek ellenére a jég és a gázlóadatok egybevetéséről megállapíthatóan számos esetben folytatódott a gázlók mérése a zajlás megindulása után is. Az említett okok miatt a januári gázlóadatok nem tekinthetők teljes körűnek.