Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Reich Gy.: A vízügyi szolgálat helyzete és feladatai

Gondolatok a vízügyi szolgálat helyzetéről és feladatairól 407 - átveszi a kincstári (forgalomképtelen, ill. korlátozottan forgalomképes) vagyon kezelésének szerepkörét, amellyel összefüggésben a jelenlegi szakmai kezelő használóvá válik. Egyfelől be kell látni, hogy mindezek a ma túlköltekező állam ésszerű korlátok közé szorításának indokolt eszközei, másfelől fel kell ismerni, hogy ezek a várható változások igen jelentősen befolyásolják a vízügyi szervezet működését is. Csak néhány fontosabb következményt említünk: - A területi vízügyi szerveknél a pénzzel való gazdálkodással szemben előirányzattal való gazdálkodás valósul majd meg. - A ma sokszor mindent meghaladó jelentőségű likviditás-menedzselés eltűnik, helyébe a szoros nyilvántartás és ellenőrzés lép. - Teljességgel kiszorítja a saját bevétel saját elhatározási! felhasználásának mai gyakorlatát. - Kizárja a vagyonnal való gazdálkodás lehetőségét. - Az országos irányítás operativitása bővül, mert a tervezés jelentősége, a tervezéssel szembeni igényesség nagyon erősen nő (ugyanis a költségvetés készítés során van csak módja a szaktárcának a folyamatokba beavatkozni!) - Az operatív tervezés igényességével szembeni követelmények növekedése felértékeli a távlatosabb tervezést is. A távlatosabb tervezés szerepe megnő az érdekegyeztetésben, konfliktuskezelésben, nem kevésbé nő az ehhez szükséges információs rendszer szerepe is. - Szinte teljesen megszűnik - ill. csak néhány speciális esetre korlátozódik - az ágazaton belüli átcsoportosítás lehetősége.

4Az országos szakmai irányító szervek szerepe a pénzellátásban, elosztásban megszűnik. - A vagyonkezeléssel kapcsolatos szakmai szempontok kifejtésének iránya megfordul (mostanáig „lefelé" irányított, ezután „felfelé" kell majd képviselni, érdekeket artikulálni-érvényesíteni). - A központi feladatok vállalatba adása, menedzselése - mint operatív teendő jelentősége fokozódik (ilyen irányba hat a közbeszerzési törvény is). A fentiekből következik, hogy az intézményi reform során koncentrálni kell a pénzügyi rendszer változásaira való felkészülésre. 2.4. Az informatika és a tervezés rendszere Az állami vízügyi feladatok ellátásának folyamatában röviden említeni kell a vízgazdálkodás infonnációs rendszerének, valamint a tervezés rendszerének a sajátosságait (különös tekintettel annak demokratikus intézményeire). Kulcskérdés a vízgazdálkodás infonnációs rendszerének megfelelő működése, ezért az irányító és a területi szervezet korszerűsítése során az ennek való megfelelést a továbbiakban az egyik meghatározó szempontként kell kezelni. A vízgazdálkodás infonnációs rendszere ma ambivalens állapotban van: megtalálhatók benne a nagy hagyományú, jól működő elemek (pl. vízrajz, vízkár-elhárítási információs rendszer), amelyek részleteiben, szakmai tartalmukban fejlődőképesek is.