Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Szlávik L.-Reich Gy.: A vízügyi szolgálat helyzete és feladatai

406 Szlávik L.-Reich fíy. állami költségvetés. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a jövőben egy ilyen elemzés nagyban segítené a vízügyi politika kialakítását és eredményes megvalósítását. Az állam vízügyi feladatai elvégzésének finanszírozását a következő fontosabb formákban bonyolítja le: - intézmény finanszírozás - ellátmány formájában, - kormányzati beruházások - állami pénzintézeti közreműködéssel, projekt finanszírozással, - Vízügyi Alap - általában pályázati rendben, - önkormányzati címzett és céltámogatás - ugyancsak pályázati elbírálással. 2.3.3. Az állami feladatok finanszírozási rendjének átalakítása. Míg a közigazgatás fejlődésének fő iránya a vízügyi szervezetrendszett feladat- és hatásköri szempontból befolyásolja, addig az államháztartás és a költségvetés fejlődésének a folyamata a működés meghatározásán keresztül hat a szervezetre. Az államháztartás bevételi és kiadási oldala közül a bevételi oldalon az elmúlt évtizedben egy felbecsülhetetlen jelentőségű reform zajlott le, éspedig az adóreform. Ezzel - a bevételi oldalon - a fejlett piacgazdaságokhoz hasonló struktúra jött létre, illetve.teremtődtek meg az ilyen irányú fejlődés feltételei. A kiadási oldalon viszont kisebb-nagyobb, esetenként differenciált, máskor „fűnyíró" technikájú megszorító intézkedések születtek és érdemi, strukturális változás nem következett be. Az államháztartás kiadási oldalának reformjában két fő irányt kell megkülönböztetni: - a feladatok tartalmi reformja (közkeletű kifejezéssel élve: a nagy elosztási rendszerek reformja. Ide tartoznak nemcsak a nagy szociális elosztórendszerek, hanem az állam közvetlenül vállalt feladatai is); . - a költségvetés pénzügyi rendszerének a reformja, ami a költségvetés tervezési, végrehajtási, információs és ellenőrzési területeire terjed ki (ez a látszólag technikai jellegű ügy is alapvető változásokat fog eredményezni a költségvetési szerveknél). Az állami feladatvállalás áttekintése hosszú, bonyolult és döntő többségében politikai típusú feladat, hiszen meg kell győzni a társadalmat arról, hogy az addig központi téladatellátás egyénivé - helyivé válik. Ez minden bizonnyal az állami - benne a vízügyi - feladat-vállalás csökkenéséhez vezet majd. Fontos felhívni a figyelmet, hogy erre ágazati-szakmai stratégiával nagyon alaposan fel kell készülni! A problémák megoldására megkezdődött a fejlett országokban nagy hagyományú kincstári szervezet kiépítése. Ennek lényege, hogy a költségvetési tervezés, a költségvetés készítése a szaktárcák feladata (nyilvánvalóan a Pénzügyminisztérium összefoglaló felelőssége mellett), minden további feladat viszont a kincstáré. A kincstár fő funkciói (egyben részei) a következőek: - ellátja az állam pénzintézetének szerepét, kvázi-állampénztárként működik; - dekoncentrált területi szervezettel a közkiadásokat folyósító, ellenőrző szervezetként, kvázi - pénzügyi igazgatóságként működik; - biztosítja a költségvetés monitoring rendszerének működését (kincstári információs rendszer)