Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
3. füzet - Domokos Miklós: Az esetleges éghajlatváltozás és annak vízkészlet-gazdálkodási hatásai
356 D <im okos Miklós 3.6. Az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak összefoglalása A légkörben található nyomgázok, elsősorban a C0 2 mennyiségének további feltételezett növekedésével járó hatások így összegezhetők: - Megváltozik a hőháztartás: a Földre érkező besugárzás növekedése és a hőfölösleg leadási lehetőségének csökkenése következtében nő a levegő hőmérséklete. - Megváltozik a csapadékjárás, ill. a Föld-felszín vízbe vételének időbeli és térbeli eloszlása (16. ábra), elsősorban a következő tekintetekben: - az északi féltekén - különösen a nagy szélességek tartományában - megnő a téli csapadék mennyisége, - a közepes szélességek tartományában, egészen a trópusi övezetig, csökken a nyári csapadék mennyisége és megnő a száraz időszak hossza; - a szélesség csökkenésével növekvő mértékben csökken a hó-csapadéknak az összes csapadékon belüli aránya. - Eléggé egyenletes földrajzi megoszlásban nő az evapotranszspiráció mennyisége (20. ábra). - A talajnedvesség a csapadék és az evapotranszspiráció változásaival összhangban módosul, nevezetesen: - az 50° északi szélesség fölött globálisan nő (2. ábra); - az 50° északi szélesség és az Egyenlítő között - helyi anomáliák kivételével csökken; - az év folyamán általában az eddiginél korábban kezdődik meg a talajnedvesség kiürülése, meghosszabbodik a száraz időszak, s mindez a talajnedvesség 20%os csökkenését is okozhatja (26. ábra). - A felszíni lefolyás várható változását, mint az egyéb hidrológiai elemek változásainak a következményét, a GCM-modellek és az autonóm hidrológiai modellek (II. táblázat) lényegében egybehangzó eredményei szerint, elsősorban a következők jellemzik: - az évi lefolyásértékek növekedése a nagy szélességek tartományában és csökkenése a mérsékelt és a szubtrópusi övezetben; - ezen belül a lefolyás jelentős csökkenése (Nováky 1994), különösen a kisebb szélességek övezetében, tavasszal és nyáron, a hóolvadék kisebb hányada és a lefolyás megnövekedő eső-függősége következtében. 4. Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai Nyilvánvaló, hogy az (esetleges) éghajlatváltozás - mind a természetes vízháztartásra, mind pétiig a vízhasználatokra gyakorolt hatásai miatt - a vízgazdálkodás számára lényegileg kockázat-növelő tényező. Esetenkénti gyakorlati megítélésében ezért igen fontos szerepet játszik, hogy milyen más bizonytalansági és kockázati tényezőkkel párosul, pl. a jövőbeli vízigények alakulása, a technológiai változások, a társadalmi értékmegítélések és prioritások tekintetében.
