Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Mika J.-Ambrózy P.-Bartholy J.-Nemes Cs.-Pálvölgyi T.: Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái a hazai szakirodalom tükrében

Vízügyi Közlemények, LXXVII. évfolyam 1995. évi 3. füzet AZ ALFÖLD ÉGHAJLATÁNAK IDŐBELI VÁLTOZÉKONYSÁGA ÉS VÁLTOZÁSI TENDENCIÁI A HAZAI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN DR. MIKA JÁNOS, DR. AMBRÓZY PÁL, DR. BARTHOLY JUDIT, DR. NEMES CSABA és DR. PÁLVÖLGYI TAMÁS A globális klímaváltozás perspektívája számos hosszabb távú környezeti és gaztlasági folyamatra hatással lehet. E liatás csak akkor értékelhető akár csak minőségileg is, ha tudjuk, milyen klímaváltozás válható az adott térségben. A változás különösen jelentős és valószínűleg kedvezőtlen, ha a kérdéses térség környezeti állapota vagy gazdasági potenciálja nem a legkedvezőbb. Hazánkban az Alföld esetében sajnos alighanem mindkettő igaz, ezért fontos ismerni a térség jelenlegi éghajlatának időbeli változékonyságát, illetve hogy a globális felmelegedés perspektívája milyen irányú és nagyságú eltolódással fenyeget. 1. A meteorológiai megfigyelések időЪeli folytonossága és egyneműsége Az éghajlat mennyiségi jellemzőkkel történő, kielégítő pontosságú leírására a műszeres megfigyelések elterjedése óta van lehetőség, s ez Európában a múlt század második telére tehető. Magyarországon az önálló Meteorológiai Intézet megalapításáig (1870) a meteorológiai állomáshálózat fejlődése rendkívül lassú volt (Amhrózy 1981). A mérések alapelve és a műszerek jórésze alig változott az elmúlt évszázad során, s ez viszonylagos lehetőséget biztosított ép|)en a hosszú idő alatt végbemenő (vagy nem menő) változások regisztrálására. Jelentősebb változtatás a csapadékmérőnél volt. A múlt században 1/10 nr felfogó felületű tölcsért és ehhez szuranyzárral csaüakozó gyűjtőpalackot használtak, melynek beszivárgási hibája 10-15%-ot tett ki. A századfordulótól kezdve fokozatosan téllek át az 1/20 nr felületű, e hibát kiküszöbölő esőmérőre, majd a 20-as évek végén a jelenleg is használatos 1/50 nr felületű (a 60-as években tovább javított) műszerre. A csapadék adatokra a hazai meteorológiai gyakorlat jelenleg semmiféle korrekciót nem alkalmaz, jóllehet szélsőséges esetekben (erős szél, hófúvás) a mérési hiba számottevő lehet WMO (1982). Az. éghajlat változékonyságának tanulmányozásához elengedhetetlen a hosszú megfigyelési sorok előállítása. Öt olyan alföldi meteorológiai állomás működik, amelynek legalább 120 éves hőmérsékleti és csapadéksora van (Budapest, Kalocsa, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza). Lényegesen nagyobb a század eleje óta üzemelő éghajlati állomások száma (40), bár ezeknél elég gyakori volt a rövidebb-hosszabb kiЛ kézirat érkezett: 1995. ХП. 6. Dr. Mika János oki. meteorológus, a földrajztudomány kandidátusa, az < h'szágos Meteorológiai Szolgálat (OMSz, Budapest) tanácsosa. Dr. Amhrózy Pál oki. meteorológus, az OMSz ny. igazgatója. Dr. Bartholy Judit oki. meteorológus, a földrajztudomány kandidátusa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE, Budapest) Meteorológiai Tanszék docense. Dr. Nemes Csaba oki, meteorológus, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (K'I'M, Budapest) osztályvezetője. Dr. Pálvölgyi Tamás oki. meteorológus, a K'I'M főosztályvezető-helyettese.