Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

3. füzet - Mika J.-Ambrózy P.-Bartholy J.-Nemes Cs.-Pálvölgyi T.: Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái a hazai szakirodalom tükrében

262 Mika J.-Ambrózy P.-Bartholy J.-Nemes Cs.-Pálvölgyi T. maradás és állomásáthelyezés. Még intenzívebb volt a fejlődés a csapadékmérő állomásoknál, ahol 60 állomásnak szinte töretlen sorozatával rendelkezünk. A megfigyelések homogenitása viszonylagos, a hibák nagysága összemérhető a néhány évtized alatt lehetséges változásokkal, de az automata meteorológiai állomások telepítésével és várható széles köm elterjedésével olyan műszer- és technológiaváltás vette kezdetét, amilyenre a mérések kezdete óta nem volt példa. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlása alapján Magyarországon is megtörtént az tin. éghajlati referencia állomások kijelölése (Ambrózy 1991 ). Ahhoz, hogy a nagy időskálájú, de kis amplitúdójú éghajlat-ingadozások kellő pontossággal és biztonsággal felderíthetők legyenek, szükséges, hogy néhány, hosszú mérési sorral rendelkező állomáson a lehető legnagyobb mértékig biztosítsuk a mérések változaüanságát. Az Alföldön három ilyen állomás található: Budapest-Lőrinc, Debrecen és Szeged. Ahhoz, hogy egy adott térség - esetünkben az Alföld - éghajlatváltozását kellő pontossággal kimutathassuk, szükséges, hogy időben homogén, területileg pedig megfelelő sűrűségű idősorokkal rendelkezzünk. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó idősornak tartalmaznia kell az egyes éghajlati elemek értékeiben mutatkozó és a nagyobb térségre jellemző változásokat, ugyanakkor mentesnek kell lennie a közvetlen környezetben és magában a méréstechnikában fellépő inhomogenitásoktól. Az alföldi éghajlati állomások közül elsősorban a hosszú megfigyelési sorral rendelkezők homogenizálására került sor több ízben e század folyamán (Sindely 1983, 1. ábra. A különböző időpontú és gyakoriságú hőmérséklet észlelésből képzett „ napi középérték" eltérése (Szász 1993b) Fig. 1. Deviation of "daily mean temperature" as generated from measurement data of different points of time and frequency Bild 1. Abweichungen zwischen den aus zu verschiedenen Zeitpunkten und mit verschiedenen Häufigkeiten abgelesenen Temperaturwerten gebildeten „Tagesmittelwerten"