Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
2. füzet - Baranyi S.-Pappné Urbán J.: Csapadék és lefolyás a Velencei-tó vízgyűjtőjén (1961-1993)
Csapadék és lefolyás a Velencei-tó vízgyűjtőjén ( 1961-1993) 139 tékben a Zámolyi-tározó vízgyűjtőjén csökkent - a lefolyás ingadozása itt a legnagyobb -, míg a legkisebb csökkenés a Velencei-tó közvetlen vízgyűjtőjén volt. A teljes vízgyűjtőről történt kvázi természetes lefolyás az 1961 -70. évi 20,04 millió m 3/év átlagról az 1988-93.évi 9,29 millió m 3/év átlagra csökkent; a csökkenés mértéke 54%. Az ugyanezen időszak 16%-os csapadékcsökkenését követő sokkal nagyobb lefolyáscsökkenés a vízgyűjtő hidrológiai érzékenységére utal. Sokévi átlagban a teljes lefolyás 30%-a a Zámolyi-tározó, 22%-a a Pátkai-tározó közvetlen és 48%-a a Velencei-tó közvetlen vízgyűjtőjén képződik. A Zámolyi- és a Pátkai-tározó vízgyűjtőjén a lefolyás aránya 58 : 42, a két tározó hasznos télfogatának aránya viszont 36:64. Az ellentmondás kiküszöbölése - továbbá ökológiai okok - miatt javasoltuk a hasznos télfogatok arányának módosítását az összesített hasznos térfogat változatlanul hagyása mellett. Ha a minimális élettér növelése céljából 0,50 mrel megemelik a Pátkai-tározó minimális üzemi szintjét és ezzel egyidőben 0,25 m-rel emelik a Zámolyi-tározó maximális üzemi szintjét is, akkor a térfogatok aránya 43:57re változik. Ezzel nő a Pátkai-tározó minimális üzemi télfogata és valamelyest csökken a Zámolyi-tározó árvízi térfogata. A teljes vízgyűjtőről történt kvázi természetes lefolyás vizsgálatában végül elméleti eloszlásfüggvény (lognotmál) alkalmazásával megállapítottuk az éves lefolyás különböző előfordulási valószínűségű értékeit, melyeket az alábbiakban foglaltunk össze: valószínűségi %) 1 3 10 25 50 75 90 97 99 millióm 3 43,29 35,46 27,12 20,66 15,28 11,29 8,61 6,58 5,39 A várható érték 16,89 millió m 3, szórás 8,53 millió m 3. A vizsgált időszakban az évi legnagyobb lefolyás 42,32 millió m 3 volt (1963.), ami 1% körtili előfordulási valószínűségű eseménynek, míg a legkisebb lefolyás 7,03 millió m 3 (1990), ami 97% körtili előfordulási valószínűségű eseménynek felel meg. A különböző előfordulási valószínségű adatokat az adatsor rövidsége (33 elem) és a nagy szórás miatt tájékoztató jellegűnek kell tekinteni. Az sem hanyagolható el, hogy a vizsgált időn belül egy hosszantartó aszályos időszak is volt. 6. A csapadék és a lefolyás kapcsolata A csapadék és a lefolyás kapcsolatának feltárására a legegyszerűbb eljárást, a lefolyási tényező meghatározását választottuk. A lefolyást tényező, vagyis lefolyási hányad (a lefolyás (R) és a csapadék (P) hányadosa) sokéves átlaga: a a / I raa Meghatároztuk a lefolyási tényező évi értékeit a részvízgyűjtőkre és a vízgyűjtő egészére, a sokévi átlagokat a VI. láblázat ismerteti. A legnagyobb átlagok 1961-74. években, a legkisebbek 1988-93. években fordulnak el, vagyis a nagyobb csapadék esetén nagyobb, kisebb csapadék esetén kisebb a lefolyási tényező.