Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

2. füzet - Baranyi S.-Pappné Urbán J.: Csapadék és lefolyás a Velencei-tó vízgyűjtőjén (1961-1993)

140 Bárányi Sándor és Pappné Urbán Judit A részvízgyűjtők közül a Zámolyi-tározó vízgyűjtőjén legkisebb az évi lefolyási hányad, 1993-ban csak 0,009 volt, vagyis a lehullott csapadéknak kevesebb mint 1 %-a folyt le a részvízgyűjtőről. A teljes vízgyűjtő lefolyási tényezőjének 1961-93. évi átlaga 0,059, azaz a csapadéknak hozzávetőleg 6%-a folyt le a vízgyűjtőről, illetve még annyi sem, mert azt még csökkentette a vízgazdálkodási tevékenység vízelhasználása. A lefolyási tényező akkor csökken nagy mértékben, ha a csapadék tartósan (2-3 évig) kisebb mint a terület evapotranspirációja, jelen esetben kisebb mint 500 - 550 mm/év. A tó teljes vízgyűjtőjére hulló csapadék 1975-93. évi átlaga 529 mm/év volt. A Velencei-tó és vízrendszere vízkészletében az 1990-es évek elejére történt rendkívüli csökkenésnek két összetevője van: - az egymást követő, átlagtól elmaradó csapadékot hozó évek jelentkezése, ebből következően a természetes lefolyás és a lefolyási tényező törvényszerű csökkenése - a vízgyűjtőn megvalósult vízelhasználás, a tározók többletpárolgása, valamint a tó vízkészletét közvetlenül érintő vízkivételek. 7. Összefoglalás A Velencei-tó vízgyűjtője hidrológiai vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy az említett időszakban a vízrajzi viszonyokban jelentős változás történt, a tó fő táplálóján - a Császárvizen - két tározó létesült. Az elemző munkához a vízgyűjtőt három nagy részre osztottuk: a Zámolyi-tározó, a Pátkai-tározó közvetlen vízgyűjtője és a Velencei-tó közvetlen vízgyűjtője. A Velencei-tó vízgyűjtőjére hulló csapadék 1975-től tartósan csökkent, a legkisebb értékek 1988-93. években fordultak el, amikor az átlag 494 mm/év volt. A csapadékcsökkenés mértéke az 1931-70. évi 620 mm/év átlaghoz viszonyítva 20%. Az utolsó hat év csapadékátlaga kisebb mint a térség evapotranszspirációjának sokévi átlaga (500-550 mm/év). A csapadék csökkenésével párhuzamosan, de attól nagyobb mértékben csökkent a tényleges lefolyás a tó teljes vízgyűjtőjéről (különösen a két tározó vízgyűjtőjéről). A tényleges lefolyás 1988-93. évi átlaga az 1961-74. ávi átlaghoz viszonyítva 57%-kal csökkeni. A lefolyás csökkenésének két összetevője van, az egyik a kisebb csapadékkal járó fokozott mértékű természetes lefolyás csökkenés, a másik a vízgyűjtőn megvalósult vízgazdálkodási tevékenység vízelhasználása (a tározók többletpárolgása és a vízkivételek). A teljes vízgyűjtő lefolyási tényezője 1961-93. években igen alacsony volt, az időszak átlaga 0,059; de az utolsó hat évben csak 0,038, a Zámolyi-tározó vízgyűjtőjén mindössze 0,020. A nagy csapadékkal nagyobb, a kisebb csapadékkal kisebb lefolyási hányad párosul. A vizsgált idszakban a teljes lefolyásnak 30%-a a Zámolyi-tározó, 22%-a a Pátkai-tározó közvetlen, 48%-a a Velencei-ló közvetlen vízgyűjtőjén képződött. A Zámolyi- és a Pátkai-tározó vízgyűjtőjén képződő lefolyás aránya 58 : 42. A két tározó hasz-