Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXVII. évfolyam 1995. évi 1. füzei A VÍZ SZEREPE A TERMÉSZETBEN ÉS A TÁRSADALOMBAN (Gondolatok a Víz Világnapján) DR. SZESZTAY KÁROLY A víz a természetben és a társadalomban is a hatás-közvetítés, az egységformálás és a rendszerátalakítás közege. A tennészetben mindhárom szerepkör teljes mértékben és egymással igen pontosan összehangolva érvényesül. A társadalomban czideig a víznek csak a hatás-közvetítő szerepe vált ismereti tényezővé és tapasztalati ténnyé. Az egységformálást és a rendszer-alkotást a társadalmi és gazdasági életben a víztől és a természeti környezettől meglehetősen távoli tényezők és indítékok, a mai modem ipari társadalmakban és a világgazdaságban elsősorban a piacmechanizmusnak a gazdasági és pénzügyi hatalomnak a megszerzésére és folytonos fokozására sarkaló erővonalai irányítják. 1. Rendszeralakítás, folyamatirányítás és energiafelhasználás a természetben és az iparosodott társadalmak termelési módszereiben A fenntartható fejlődés feltételeit és ebben a vízgazdálkodás helyét és szerepét keresve, mindenek előtt arra a kérdésre kell választ adni, hogy vannak-e a természetes tájak fejlődésének olyan általános rendszer-alkotási és folyamatirányítási irányzatai (stratégiái), amelyek párhuzamba állíthatók a piacmechanizmus által kialakított gazdasági rendszer sajátos vonásaival? Lehet-e az összehasonlító párhuzamok és elemzések alapján irányelveket és támpontokat találni a társadalmi-gazdasági fejlődés jövőbeli kilátásai és feltételei tekintetében? A kérdésekre próbál vázlatos választ adni az/, táblázat, amely egyrészt általánosságban, másrészt pedig a növénytennesztésre irányulóan hasonlítja össze az ökológiai és a művi rendszereket. A természeti és ipari termelési rendszerek közötti legsarkalatosabb különbségek magából a rendszeralakítási és a folyamatirányítási tevékenység kapcsolatából fakadnak. A természeti (éghajlati, ökológiai, vízháztartási) rendszerek esetében a rendszer szerkezetét és paramétereit a bennük lejátszódó folyamatok kisebb-nagyobb mértékben mindig befolyásolják, módosítják, vagyis a rendszer-formálás és a rendszer „használat" (folyamat irányítás) között szerves kapcsolat és aktív kölcsönhatás alakul ki. Ezzel szögesen ellentétes a piaci indítékokhoz igazodó termelési, szolgáltatási és fogyasztási rendszerek stratégiája (valamint a felvilágosodásnak a görög hagyományokhoz visszanyúló és a maga idejében az emberi fejlődés új korszakát megnyitó teljes gondolatvilága) amelyben a tevékenység (gondolkozás) rendszerét maga a tevékenység érdemben nem módosítja. A rendszer alakítás és használat kapcsolata passzív, A kézirat érkezett: 1995. Ш. 29. Dr. Szeszlay Károly oki. mérnök, a műszaki tudomány doktora, ny. tud. tanácsadó.