Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

448 Hankó Zoltán osztályozási rendszerrel az általunk elmondottak teljes összhangban vannak. Annyi kiegészítést kell csak hozzá tenni, hogy csak az alaptudományágak alapjaira vonatkozó kutatások minősíthetők alapkutatásnak (mint pl. a számelmélet a matematikában, vagy a világ keletkezése a fizikában). Az alaptudományág további része már az előbbiekre épül s így az már alapozó kutatás, vagy feltáró kutatás (munka). Alapozó kutatás keretében dolgozható ki pl. egy ismert matematikai összefüggés numerikus megoldását szolgáló számítógépi program. Vagy feltáró kutatásnak (munkának) minősíthetjük azokat a csillagászati megfigyeléseket, amelyek Einstein relativitás elméletének igazolását (cáfolatát) voltak hivatottak alátámasztani. Az általánosságokból saját - szűkebb - munkaterületünkre a vízügyi szolgáltatások területére áttérve megállapíthatjuk, hogy az részben az élettudományok, részben az élettelen természet- (és műszaki) tudományok csoportjába tartozik, de vannak olyan vetületei is, amelyek a társadalomtudományok keretében értelmezhetők. Ez is tanúsítja, hogy bármilyen, logikusnak tűnő rendszerezés milyen bonyolult következményekkel jár; ezért nem is tartjuk lényegesnek a csoportosítást, hanem csak azt a következményét, miszerint mindösszesen öt olyan tudományág létezik: filozófia, biológia, matematika, fizika és kémia, melyekben alapkutatásról egyáltalán beszélni lehet, de ezekben is csak az előbbiek szerint, példával is illusztrált szűkebb értelemben. Vízügyeink két főbb csoportba sorolhatók éspedig - vízháztartás és - vízgazdálkodás. A Vízháztartás a „természetes" vízkészlet (mennyiség és minőség) és a „társadalmi" vízigény (vízfogyasztás) meghatározásával és összevetésével (vízmérleg) foglalkozik. Cél ugyanis az, hogy a vizákkor és ott, olyan mennyiségben és olyan minőségben álljon rendelkezésre, ahol és amikor azt az indokolt vízigény (vízfogyasztás) szükségessé teszi. E cél érdekében a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízhasznosítás) műszaki, természettudományi, élettudományi és társadalomtudományi (közgazdasági, jogi) eszközöket egyaránt igénybe vesz. Ha a fentieket vízügyi feladataink meghatározásaként elfogadhatjuk, akkor e feladatok fejlesztését szolgáló К + F tevékenység is besorolható a táblázat szerinti csoportokba. Már a korábbiakban megállapítottuk A LAP KUTATÁS na к csak az alap tudományágak megalapozását szolgáló kutatások tekinthetők. A vízügyeink fejlesztését szolgáló К + F máralkalmazó(tt) tudományág(ak) fejlesztését szolgáljá(k). így akár a vízháztartás, akár a vízgazdálkodás fejlesztéséről van szó, az alapok fejlesztésére az ALAPOZÓ KUTATÁS szolgál. Jelen esetben pl. a vízháztartási mérleg (vagy röviden: vízmérleg) készítésének módszertani kidolgozására ALAPOZÓ KUTATÁS keretében került sor. FELTÁRÓ KUTATÁSOK (MUNKA) keretében összegyűjtött, rendszerezett stb., a felszíni és/vagy a felszín alatti vizekre vonatkozó adatbázis adatai lehetővé tették a kidolgozott módszer alapján konkrét vízgyűjtőre vonatkozó vízmérleg elkészítését; ez már ALKALMAZÓ(TT) KUTATÁS. Az ALKALMAZÓ(TT) KUTATÁSok tapasztalatai visszahatnak a FELTÁRÓ KUTATÁS (MUNKA) keretében végzett adatgyűjtésre, feldolgozásra stb. és az ALA-