Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Stelczer K.: Negyven éve az árvíz uralta a Szigetközt

Negy\>en éve az árvíz uralta a Szigetközt 375 kavicsrétegben helyezkedett el és az ellennyomást csak a mederben levő víz magassága biztosította. Rajkánál a Mosoni-Dunában alig félméteres vízmagasság mellett a buzgár az áradó ágon, tehát a tetőzéshez képest kisebb hidrosztatikus nyomás mellett tört fel, de szerencsére a viszonylag nagyméretű töltés homokos-kavicsból épült anyaga azonnal pótolta a talajtömbböl kimosott iszapot. A védelemvezetés feladata volt, hogy a töltéstestből hiányzó kavicsanyagot (néhány óra alatt a vízfelőli oldalon 6-8 m átmérőjű 1,5 m mély „kráter" keletkezett) pótolja. Sajnos megfelelő szállítóeszköz, de kavicsanyag sem volt, így csak néhány ezer homokzsákkal és szádfalveréssel sikertilt a szakadást megakadályozni. Dunakilitinél tulajdonképpen hasonló volt a helyzet, mint Rajkánál. A különbség egyrészt az volt, hogy a mentett oldalon a holtágban a vízszint elég magasan, csaknem terepmagasságban volt, másrészt a töltés anyaga mái- a szigetközi árvízvédelmi töltésekre általában jellemző homokos-iszap, iszap, vagyis kötöttebb anyag volt. A figyelőszolgálat a buzgár feltörését a mentett oldalon a töltés lábától kb. 15 m-re a holtág vizében július 15-én 15,00 körül észlelte, vagyis néhány órával az Ásványráró feletti és a kisbodaki szakadások után. A buzgár legalább 13 órán át hozta ki az iszapot. Ez a szakadás talán megakadályozható lett volna, ha lett volna megfelelő mennyiségű technika, erő - például a holtág áttöltésére - megfelelő ellennyomás biztosítására. Nem kellett volna nagy erő, technika, mint ahogyan 1965-ben a Duna alsó szakaszán a bédai meder áttöltése (4. ábra) egyszerűen és gyorsan megtörtént. A központi véde4. ábra. Bédai mederáttöltés Figure 4. Closure of the channel at Béda Bild 4. Die Altbettauffüllung bei Béda Рис. 4. Перекрытие русла у с. Неда