Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

4. füzet - Pados I.: Negyven éve üzemel a tiszalöki-vízlépcső

Negy\>en éve üzemel a Tiszalőki-vízlépcső 361 A duzzasztás hatására az egyébként is kis áramlási sebesség tovább csökken, ami a duzzasztott térben a jég beállását elősegíti, gyorsítja. A jeges időszak átlagos tartós­sága a duzzasztás hatására jelentősen megnövekedett. Az erre vonatkozó valószínűsé­gi vizsgálatok az állóvízi analógiák alapján történtek (Csorna 1968). Tapasztalataink szerint a kanyarokban már az elsődleges zajlás is okozhat 0,5-1,5 m-es torlódást, a másodlagos zajlás pedig szinte kivétel nélkül jelentős vastagságú tor­laszt (-okat) épít fel. A balsai roncshíd szelvényében - például az 1973-74-es jeges időszakban - 10 m fölötti vastagságú torlasz alakult ki. Az elmúlt évtizedekben rövid időszaki magas vízállások jelentkeztek az 1968. évi, 1979-80 évi jeges árvizeknél, mindkét esetben a # ma x-t meghaladó szintet észlel­tek a tiszacsermelyi őri vízmércén. Az 1979-80 évi jégtorlasz a balsai szűkületnél épült fel, ahol közvetlen meghágással veszélyeztette Kenézlő-Tiszakarád, Balsa, Ti­szabcrcel közötti töltésszakaszokat. Nyilvántartásaink szerint a legnagyobb torlasz felhalmozódás az 1985. évi tél ele­ji időszakban ment végbe. (8. ábra) A torlaszokban felhalmozódott jégmennyiség 3-5 millió m 3 között alakult. A helyzet különlegességét a korai időponton kívül az is je­lentette, hogy a vízgyűjtőn ebben az időszakban az elmúlt 50 év harmadik legnagyobb 8. ábra. Az 1985. évi jégtorlasz borítása Figure 8. Piled-tip ice in 1985 Hi Id 8. Der Eispropfen von 1985 Рис. 8. Затор льда п 1985 году

Next

/
Thumbnails
Contents