Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Ligetvári F.-Szalai Gy.: Az első országos eróziós megfigyelő rendszere

Az első országos eróziós megfigyelő rendszer 319 A szakértőcsoport úgy látja, hogy megfelelő egyeztetések után az állomás, esetleg bekapcsolható lenne a TIM országos rendszerébe. A Dunántúl déli részén a zalai dombvidék közepét észak-déli irányban kettészeli a Principális-csatorna völgye. Két oldalán 70-80 m magas dombhátak húzódnak, amelyek a vidék talaj- és lejtésviszonyaira többé-kevésbé jellemzőek. Ezek közül választottuk ki a Rádrí község (1. ábra) határában levő keleti kitettségíi, mintegy 400 m hosszú, egyenletes lejtőt, amely alkalmas „B" típusú eróziós mérőhely létesítésére. A lejtés 10-12%-os, a talaj homokos vályog, barna erdőtalaj, művelési ág szántó. A Völgység dombvidékének jellegzetes példája a keleti peremén elhelyezkedő Szekszárdi Szőlőhegy (/. ábra). A löszön kialakult, változatos felszínű, vízmosásokkal szabdalt terület Szekszárdtól nyugatra fekszik. Hagyományos hasznosítási módja kisüzemi szőlőművelés. A középkötött Raman-féle barna erdőtalaj közepesen erodált. Tekintettel a vidék különösen erős erózióveszélyeztetettségérc is, с területen látszott célszerűnek a másik „B" típusú mérőhely kijelölése. A Zselicség keleti részének területére jellemző, hogy az itt található összetett lefutású dombok viszonylag meredekek és magasak, ezért jó feltételeket jelentenek az eróziós jelenségek széles skálájának. E területen jelöltük ki (Gödre - Sz.énáspusz.ta Tüzérdomb) a Dunántúl utolsó „B" típusú mérőhelyét (/. ábra). A talaj agyagbemosódásos barna erdőtalaj, vályog fizikai féleségű. Erodáltsági szintje közepes, helyenként erős. Az Északi-középhegység területén két „B" típusú mérőhelyet javasoltunk. Az egyiket a GATE Kompolti Kutató Intézetéhez tartozó Albertmajor területén, amely a Bükk hegység délnyugati nyúlványán, a Laskó-patak völgyéhez csatlakozóan Demjén község határában helyezkedik cl. Nagysága 1800 m

2, lejtése 16-18%. Talaja agyagbemosódásos barna erdőtalaj, agyagos vályog, Művelési ága szántó. A másik mérőhely a Bodrogkeresztúri félmcdencébcn, Tokaj-hegyalja középső részén található, területe 2800 m

2 (I. ábra). Keleti tájolású 12% átlagos esésű lejtő. A területen szőlőművelés folyik a lejtőirányra merőlegesen. Talaja agyagbemosódásos barna erdőtalaj, agyagos vályog. „C" típusú mérőhelyek (mérőpontok) telepítésére tettünk javaslatot az Észak-Dunántúlon Felpéc, ill. Kiliántelep térségében, Dél-Dunántúlon a Zalai dombvidéken Kallósd község határában, a Somogy megyei Gamás környékén, ill. Tamási (Tolna megye) közelében. Az Északi-középhegység területén Szajla térségében, Szandaváralján és Rakaca község mellett (1. ábra). A „C" típusú mérőhelyek telepítésére kijelölt területeken különböző művelési ágakban, változatos kitettségi és lejtésviszonyok, ill. talajadottságok között több mérőpont kihelyezésére is lehetőség van. 2.2.2. A széleróziós vizsgálatok. A széleróziós (deflációs) vizsgálati helyeket két csoportra (A és B) osztottuk. Az első csoportba tartozó helyeken a talajveszteség pontszerű mérésén túl a felszín feletti talajmozgást talajcsapdákkal is mérni kell. Szükség van emellett a klimatikus erodibilitást alapvetően meghatározó csapadék, ill. felszínközeli talajnedvesség mérésére és az aggregátstabilitás ismeretére. Fontos információkkal szolgál a szélprofil (sebesség, irány, lökésesség), amelynek regisztrálására há-