Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Ligetvári F.-Szalai Gy.: Az első országos eróziós megfigyelő rendszere

320 Ligetvári F.-Szálai Gy. rom szintben kell a mérést végezni. A felszínközeli érdességi viszonyok rögzítésére szükséges a növényi borítottság nyomonkövetése. Az első csoportba tartozó mérőhelyeket az ország három jellegzetes pontján irányoztunk elő. A Dunántúlon Nagyszentjános területén (1. ábra) a Győr-Tatai terasz vidéken, Győr közelében. Itt a barna erdőtalajt lepelhomok rétegek borítják, amelyek a szél hatására mozognak. Ez a sajátosság különleges jelentőséget ad az itt működtetendő mérőhelynek. A másik mérőhelyet Mogyoródon (1. ábra) jelöltük ki, a Gödöllői-dombság nyugati részén. Itt, a magasabb fekvésű helyeken az uralkodó északnyugati szél átlagos sebessége 3,5 m/s körüli s az átlagosnál szárazabb mikroklíma miatt gyakoribb a szélerózió, ami egyébként is jellemző a vidékre. Végül a harmadik teljes értékű mérőhely a tervek szerint Nyíregyháza - Napkoron (1. ábra) lesz a Közép-Nyírségben. A domborzat itt hullámos síkság, amelyen gyakoriak a 10-20 m magas szélhordta dombok, garmadák. Egy ilyen dombon jelöltük ki a mérési területet. A terület talaja homok, ill. futóhomok. A vidék kifejezetten szeles. A második csoportba tartozó széleróziós mérőhelyeken az előbbiekkel azonos mérések, megfigyelések folynak, a szélprofilregisztrálás kivételével. Hat ilyen állomás felállítását vettük terv te: Orgovány, Jászalsószentgyörgy, Kaba, Pitvaros, Fertőd és Lábod térségében (7. ábra). Orgovány a Duna-Tisza közi homokhátságot jellemzi. A kiskunsági homokhát déli részén a terület nagy része kifejezetten szélhordta homokkal fedett. Jászalsószentgyörgy a Jászság nyugati részén terül el. Talaja mészlepedékes csernozjom. A száraz klíma s a nagyüzemi temiesztésteclmológia következtében a felszíni réteg porosodásra hajlamos. Defláció tekintetében az egyik legkitettebb vidék az országban. A Dél-Hajdúsági Kaba vidéke hosszú évek óta szenved a széleróziós károktól. A teljesen sík terület talaja zömmel réti csernozjom. Gyakoriak a szélviharok. Pitvaros Mezőhegyes mellett a Csongrádi-sík déli részén található. Talaja mélyben sós réti csernozjom. Meleg és száraz vidék. A nagyüzemi táblásítás megszüntette a fasorokat, facsoportokat, így igen nagy egybefüggő teriiletek kitettek a szél hatásának. A Fertőd környéki mérőhelyet a Hanságra jellemző táptalajon jelöltük ki. E szerves talajok kiszáradva igen érzékenyek a szélerózió kártételeire. Lá})od a Belső-Somogy keleti részén, Nagyatád közelében levő település. A területen jelentős futóhomok formációk alakultak ki. 2.3. A mérőhelyek kialakítása, felszerelése A vízeróziós mérőhelyek „A" típusainál, tehát a kisvízgyűjtő szintű méréseknél a jól lehatárolható vízgyűjtőterületről lefolyó vizek folyamatos észlelésére a vízgyűjtő egyetlen kifolyási pontjánál vízhozammérő műtárgyat kell elhelyezni. Ugyanezen a ponton a lefolyó víz hordalékának folyamatos észlelését is biztosítani kell a nagy csapadékokat követő árhullámok levonulási idejének tartama alatt. A vízgyűjtőn belüli