Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Varsa E.: Nagy méretű csappantyúk vizsgálata

Nagy méretlí csappantyúk vizsgálata 295 - a mérőhuzal nyúlása, - a mérőhuzal esetleges megcsúszása a mérőcsigán, - a mérőhuzalnak a csappantyú és az ehhez legközelebb eső terelőcsiga közötti szakaszának szögváltozása a mérés során, - a mérőcsiga egy elfordulására eső elektromos jelek száma. Feltételezhető, hogy az azonos ellensúly hatására létrejött megnyúlás a mérés során állandó volt, illetve, hogy a tehetetlenségből eredő erőimpulzus nem okozott számottevő megnyúlást a közbeiktatott rugó következtében. A mérőhuzal megcsúszása nem volt érzékelhető. A mérőhuzalnak az aknában levő szakasza a csappantyú nyitott és zárt állapota között 1,7° szögváltozást szenvedett (1. ábra), az ebből eredő hiba elhanyagolható. A mérőcsiga egy teljes körülfordulása során a szögelfordulás érzékelő 1024 jelet ad, azaz az útmérés pontossága: A mérőcsiga huzalvastagsággal módosított kerülete k' = 124,8 mm, a pontosság: 124,

8 n

i. ш = 0,12 mm. Az acélkereten alkalmazott rezgésgyorsulás érzékelők Briiel & Kjaer gyártmányúak voltak, s velük azonos gyártmányú tölléserősítőket alkalmaztak. A vasbeton fal elmozdulását 1992 óta Philips gyártmányú, érintésiientesen mérő, örvényáramú elven működő elmozdulás érzékelők mérték. Az érzékelőket mérőállványok tartották. Külön gondot jelentett, hogy ezeket az állványokat csak azzal a lemezszerkezettel monolitikusán egybeépített szerkezeti részre leiteten felállítani, amelynek az elmozdulását kellett mérni. Temiészetesen a lemezszerkezetet ért dinamikus igénybevétel hatására ezek az állványok is elmozdultak, s az elmozdulás időfüggvénye tartalmazta az állványelmozdulást is. Ám a vasbeton falszerkezet legnagyobb elmozdulás értékének ismerete volt a mérés egyik fő célja, s a mérések azt mutatták, ahogyan ez várható is volt, hogy a lemezszerkezet legnagyobb elmozdulása előbb következik be, mint ahogy az állványlengés megindul. Az érzékelőket minden esetben gondosan kalibrálták. A regisztrátumok helyszíni ellenőrzése oszcilloszkóp és személyi számítógép segítségével történt. A mérés eredményeitjelentő adatsorozatokat számítógép hajlékony lemezre írta. 2. A mérési eredmények feldolgozása A mérések során rögzített regisztrátumok infonnációt hordozó szakaszait archiválták, majd munkaregisztrátumokon végezték el a további feldolgozást. A számítógépes feldolgozás lehetővé tette, hogy a csappantyú mozgásának sebességidő függvényét numerikus differenciálással lehessen előállítani. A csappantyúk mozgásának út—idő és sebesség-idő függvényei azonos ábrákon szerepelnek. A rezgésgyorsulás regisztrátumokból szintén számítógép segítségével, numerikus integrálással állították elő a rezgéssebesség (S jelű) és rezgésamplitúdó (fal elmozdulás), (SS jelű) diagramokat. A munka megkezdése óta 1993 végéig összesen 29 értékelhető zárási kísérletet végeztek el. 1994-ben további 5 ilyenre került sor, amelyeknek értékelése folyamatban van.