Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Gresz I.-Orosz Gy.-Kőszegi L.-Kruchina J.: A leürített tiszalöki hajózsilip vizsgálata és szigetelése

Л leiirítetl tiszalöki hajózsilip vizsgálata és vízszigetelése 223 Az 1993. évi leürítés alkalmával ismét lehetőség nyílt roncsoltismentesbetonvizs­gálatra. Az alkalmazott ultrahangos betonvizsgáló műszer angol gyártmányú, PUN­DIT készülék volt, mellyel az ultrahang áthaladási idejének elérhető mérési pontossá­ga 0,1 s. A mérést 1993. augusztus 30-án végezték. A sípfejek fölött, a nyílás tetejétől számított 0,5 m-re világították át a kamrafalat, úgy, hogy az egyes tömbökről 3-3, il­letve a IV. pilléiről 6 adat mutassa a jellemző szilárdságot. A méréseket a felület le­tisztítása után végezték, a csatolás javítására zsírt alkalmaztak. A kamrában folyó ja­vítási munkák miatt nem volt lehetőség minden helyen a vizsgálat elvégzésére. Az átvilágítás során nem volt mód a falvastagság cm pontos megmérésére, a bi­zonytalanság a kivitelezési méreteknek a tervektől eltérő nagyságából fakad. Az ult­rahang terjedési sebessége - a terv szerint 1 m vastagságú szerkezeten, ± 2 cm eltérés feltételezése esetén - mintegy 4%-os hibával számítható. Ez a szilárdságérték szem­pontjából körülbelül 30%-os eltérést eredményez. Az így kapott legalacsonyabb be­tonszilárdság énék 20,23 N/mm 2, a legmagasabb pedig 59,75 N/mm 2, természetesen különböző mérőhelyeken. A minőségek nagy különbsége csak az egyes vizsgálati pontokra vonatkozik, miután egy-egy szerkezetet több mérés eredményének együttes figyelembevételével minősítenek. Az tömbök szilárdságának meghatározásához - a biztonság javára - a legkedvezőtlenebb esetet, azaz a feltételezett legkisebb falvastag­ságot, vették figyelembe: 0,98 m-t. A két kamrafal vizsgálata azt mutatja, hogy a parti oldal összes betonszerkezete­inck együttes átlagszilárdsága a vízoldalinak csak mintegy 80%-a, viszont az alacso­nyabb (alig fele értékű) szórás miatt minősítési értéke magasabb. A két oldal szilárd­ságértéke közötti eltérés nem jelentős, mindössze 15%, így nincs nagy különbség a falak átlagos minősítésében, mindkettő а В15 kategóriába sorolható. Az egyes tömbök mérési eredményeinek értékelése nagyobb különbséget mutat, mind az átlagok, mind a szórások, mind a nyomószilárdság értékek tekintetében. A betonszilárdság meghatározása szempontjából a minősítési éiték a fontos, ezért csak ezek összehasonlítását végezték cl. A falelemcken a számított nyomószilárdsági és a hozzá tartozó, 200 x 200 x 200 mm-es szabványos betonkockára vonatkoztatott, mi­nősítési értéket tünteti fel az/, táblázat. A mérések alapján megállapítható, hogy a betonszilárdság a vizsgálati helyeken mindenütt meghaladja a BIO minőséghez tartozó értéket, ezek szerint a szilárdság I. táblázat A falelemeken számított nyomószilárdsági és minősítési értékek Parti (jobb) oldal Víz. (hal) oldal Falelcm száma Nyomószilárd­ság N/mm 2 Minősítési érték Falelcm száma Nyomószilárd­ság N/mm 2 Minősítési érték 1 19,6 В 20 1 17,0 BI5 2 14,8 B15 2 22,0 В 20 3 21,0 В 20 2 22,0 В 20 4 21,1 B20 3 12,8 BIO

Next

/
Thumbnails
Contents