Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Gresz I.-Orosz Gy.-Kőszegi L.-Kruchina J.: A leürített tiszalöki hajózsilip vizsgálata és szigetelése

224 C!i esz I.-Orosz Oy.-Kőszegi L.-Kruchina ./. megfelel a vasbeton szerkezetekre előírt szilárdsági követelményeknek. Az egész kamrában a legkisebb szilárdságérték a parti oldalon, a 2. falelemen jelentkezett (2. ábra), azonban a szilárdság itt is megfelelő; a legmagasabb minősítési értékű betonanyagot, a korábbi tapasztalatokkal ellentétben, a IV. pilléren észlelték. A vizsgálat szerint a betonszerkezetek az állékonyság szempontjából megfelelnek a szilárdsági követelményeknek. 3. A vízszigetelés javítása Az ÉM VÍZIG a VITUKI Consult Rt. szakvéleménye alapján, a korábbi leürítések során szerzett tapasztalatoknak megfelelően határozta meg az elvégzendő javítást. Ennek értelmében az alábbi felújítási munkák előkészítésére keitilt sor: - a hajózsilip kamra vízszintes osztóhézagainak szigetelése, - a hajózsilip kamra függőleges osztóhézagainak szigetelése, - a töltő-ürítő csatorna osztóhézagainak szigetelése, - a jobb oldali kamrafal egyes repedéseinek lezárása. 3.1. A felújításhoz tervezett technológia meghatározása Az osztóhézagok, illetve a repedések szigetelésének tervezésekor figyelembe vették a korábbi mozgásmérések eredményeit is (Gresz 1985, 1990, 1991), amelyek szerint a hajózsilip függőleges elmozdulása, a leürítés, illetve a töltés hatására mintegy 10 mm mértékű rugalmas alakváltozásra képes, valamint azt a tényt, hogy az egyes osztóhézagok - egy kivételével - relatív elmozdulást nem szenvedtek a mérések kezdete óta. A korábban feltárt törött osztóhézag javításának tervét is elkészítették. Első feladatként megoldandó volt az osztóhézagokban szivárgó, illetve buzgárok formájában feltörő víz nyomásának csökkentése, ezt a hézagba bevert kenderkötél biztosítja. Amennyiben a víznyomás olyan mértékű, hogy a kenderkötél nem elegendő, akkor más, a víz hatására duzzadó anyag vagy víz alatti kötésre alkalmas, gyorsan szilárduló habarcs használata szükséges. A szigetelésre olyan anyagot kellett választani amelynek rugalmassága lehetővé teszi a viszonylag nagy mozgások ellenére a vízzárást, valamint amelyik a beépítéskor a nem kiküszöbölhető folytonos vízáram esetén is reaktív, gyorsan szilárduló. Ilyenek a guiiúrugalmasságú poliuretán gyanták, amelyek finoman elosztott levegő- és gázzárványokat tartalmaznak és ezáltal télfogatukat változtatva képesek követni a dolgozó hézag vagy repedés tágasságváltozását. A gyanta a hézagokba, illetve a résekbejuttatva, kikeményedés közben térfogatát jelentősen növeli és jól tapadva a nedves résoldalra vízzáróan lezárja azt. Az osztóhézagok és repedések injektálása mélységi, úgynevezett repedéskitöltő injektálással történt. A gyantával kitöltött hézag, illetve repedés felületének lezárására - második szigetelő rétegként - nagy nyúlóképességfi és résnyomás-állóságú, rugalmas hézagzáró rendszert terveztek. A hézagzáró rendszer és a poliuretán gyanta közötti esetleges tapadás elkerülése érdekében háttérkitöltő zsinórt alkalmaztak.