Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Juhász József: A hulladék okozta kockázat

170 Juhász József - ne essen a terület nagyobb tektonikai vonalra, vagy annak szélétol vett 150 nies körzetébe; - ne kerüljön 3°-nál, illetve 5°-nál meredekebb lejtőre laza, illetve szilárd kőzetből álló felszín esetén; - a legnagyobb előfordult földrengés ne haladja meg a 6°-ot az MCS skálán; - ne legyen a teililct, illetve annak 300 m-es körzete felszínmozgás-veszélyes terület; - ne kerüljön művelt, vagy felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területétől 400 m-nél közelebbié; - a legnagyobb talajvízszint felett legalább 3 m legyen a hulladék-talpig; - a hulladék mellett és alatt legalább 3 m vastag, átlag 1 . 10~

8 m/s szivárgási tényezőjű védőréteg legyen; - ne kerüljön karsztos térszínié, vagy olyan helyre ahonnan a hulladék, vagy az abból kilúgozódó anyag a karsztba szivároghat; - ne kerüljön árvíz, illetve belvízveszélyes területre, még védett ártérre sem; - a hulladék melletti és talpa alatti minimálisan három méteres vízzáró védőréteget a hulladékból kilúgozódó szennyvíz semmi módon ne tudja úgy megváltoztatni, hogy szivárgási tényezője növekedjék, vagy szilárdsági jellemzői csökkenjenek. A veszélyes folyékony hulladék esetében a káreseti helytől elvárjuk még, hogy - a hulladék mellett és talpa alatt legalább öt méter vízzáró réteg kell legyen 1 . 10~'° m/s maximális szivárgási tényezővel; - a hulladék talpa alatt a legmagasabb talajvízszint legalább öt méterre legyen - legalább három hónapos laboratóriumi és helyszíni kísérletekkel igazolni kell, hogy a vízzáró réteget a hulladék nem tudja megtámadni és szivárgási és szilárdsági jellemzőit rontani. A feltételek meglétének meghatározására kutatást kell végezni. 2.4. A káreset helyének vízföldtani viszonyai A hidrogeológiai, geohidrológiai körülmények ismerete rendkívül fontos a szenynyeződés minősítése szempontjából. Földtani környezetben felsoroltuk a tiltást, a karsztos felszínt, az árvíz- és belvízveszélyes területeket, valamint a talajvíz maximumának minimális mélységét a hulladék alatt. A hidrogeológiai és geohidrológiai szempontokon túl figyelembe kell venni, hogy a nem veszélyes hulladék 1(X) méteres körzetében van-e felszín alatt vízből vízkivételi hely (pl. foglalt fonás, talajvízkiit vagy galéria), felszíni vízfolyás vagy tó. A kevésbé veszélyes hulladéknál 300 méteres, veszélyes hulladéknál 500 méteres körzetben kell ezt vizsgálni. Amennyiben van ilyen vízkivételi hely, úgy a helyzet veszélyesnek, ha nem úgy kevésbé veszélyesnek minősíthetjük. A geohidrológiai viszonyokat a káreset helyének közelebbi és távolabbi környezetében kell vizsgálni. A nem veszélyes hulladékot tartalmazó káreseti hely esetében meg kell vizsgálni a vízkörforgalmat abból a célból, hogy a káreseti hely nincsen-e erős áramlással terhelt területen (pl. folyó-teraszon, hordalékkúpon) a vízforgalom elsősorban kismélységű,