Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

2. füzet - Juhász József: A hulladék okozta kockázat

A hullat/ék okozta kockázat 169 - a legnagyobb előforduló földrengés ne haladja meg a 7°-ot az MCS skálán; - ne legyen a terület, illetve annak 200 m-es körzete mozgásveszélyes; - ne kerüljön művelt, vagy felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területétől 300 m-nél közelebbre; - ne kerüljön talajvízszint alá még maximális talajvízszint esetén sem; - ne kerüljön karsztos térszínre, vagy olyan területre, amelynek 300 m-es környezetében mélyebb térszínen karsztos kőzet van a felszínen. A veszélyes hulladékok elhelyezésére vonatkozó minimális környezetföldtani feltételek: - ne essen a terület nagyobb tektonikai vonalra, vagy annak szélétől vett 200 nies körzetébe; - ne kerüljön 3°-nál, illetve 5°-nál meredekebb lejtőre laza, illetve szilárd kőzetből felépített felszín esetén; - a legnagyobb előfordult földrengés ne haladja meg a 6°-ot MCS skálán; - ne legyen a terület, illetve annak 200 m-es körzete mozgásveszélyes; - ne kerüljön művelt, vagy felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területétől 400 m-nél közelebbre; - ne kerüljön talajvízszint alá, hanem a hulladék alsó síkja legalább 3 m-rel a maximális talajvízszint felett legyen; - ne kerüljön karsztos térszínre, vagy olyan helyre, ahonnan a hulladék, vagy az abból kilúgozódó anyag a karsztba szivároghat. Szélsőségesen jó eset az, lia olyan a földtani helyzet, hogy a szennyeződés tartósan helyben taitható, azaz a földtani helyzet minden védelem nélkül biztosítani tudja az adott huladék környezeti áitalmatlanságát. Л nem veszélyes hulladékok esetében az ilyen káreseti hely földtani felépítésétől elvárjuk, hogy - ne essen a terület neotektonikai vonalra, a legnagyobb előfordult földrengés ne haladja meg a 6°-ot az MCS skálán; - ne legyen a terület mozgásveszélyes, azaz se kúszás, se csuszamlás ne forduljon elő rajta és 100 méteres körzetében; - ne essen olyan területre, ahol esztétikai károkat okoz; - ne kerüljön 3°-, illetve 5°-nál meredekebb lejtőre laza-, illetve szilárd kőzet esetén; - ne kerüljön működő, vagy felhagyott mélyművelésű bánya főié, illetve annak felszakadási felületén belülre; - ne kerüljön karsztos térszínre; - ne kerüljön árvíz-, illetve belvízveszélyes területre; - a hulladék talpa a maximális talajvízszint felett legyen legalább I m-rel és a hulladék mellett és alatt legalább 1 m vastag olyan réteg legyen, amelynek szivárgási tényezője kisebb 1 . 10~

s m/s-nál; - a hulladékot átjáró víz ne kerülhessen 100 m-nél rövidebb úthosszon vízbeszerző helyre, felszíni vízfolyásba, tóba, tározóba. A kevésbé veszélyes hulladék esetében a káreseti helytől szilárd hulladék esetén elvárjuk, hogy