Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az erózió Portugáliában 73 Tájképileg az országot az Ibériai-Mezeta nyugat-kelet irányban szelíden lejtő, idős, intruzív gránitból álló, de az erózió által több helyen erősen lepusztított fennsíkja uralja. A fennsíkot számtalan, különösen a tenger közelében fejlett árterű, folyó szabdalja fel. A tengerpart közelében a geológiai korok folyamán jelentős homok és mészkő lerakódás halmozódott fel (Ferreira-Coutinho 1989). A tengerpart mentén azokon a helyeken, ahol a kőszirtek általában hiányoznak, a defláció is jelentős tényező, ugyanakkor ilyen helyeken a régóta meglevő fenyőültetvények jelentős védelmet nyújtanak az erózió ellen. A talajpusztulás más, Portugáliában is megfigyelhető formái, pl. a földcsuszamlások, csupán kisebb területekre korlátozódnak és általában nem a földterületek mezőgazdasági hasznosításából erednek. Az erózió által leginkább érintett mezőgazdasági területeket az 1. ábra mutatja be. A tározók hordalék-lerakódására rendelkezésre álló, viszonylag kevés adat (II. táblázat) a vízgyűjtők felső részén megfigyelhető erózió mértékéről tájékoztat. A nagy változékonyságot mutató adatok szerint a tározókban lerakódó hordalék átlagos fajlagos értéke mintegy 350 m

3 km~

2 év

1. Az erózió ellen kellően nem védett mezőgazdasági területeken az eróziós veszteség mértéke ezt nagyságrendileg meghaladhatja. Az erózió időbeli alakulásában igen lényeges az, hogyan alakul a csapadék és a hőmérséklet a vegetációs időszakban. Az erős mediterrán hatás alatt álló portugál éghajlatra ugyanis az a jellemző, hogy az őszi-téli időszakban megjelenő nagycsapadékok többnyire alacsony hőmérséklettel és fejletlen növényzettel találkoznak. Portugália déli részén, ahol záporok még októberben és novemberben is előfordulhatnak, a gabonafélék számára előkészített, de növénnyel még, tarlómaradvánnyal már nem védett, ezért az esőcseppek hatásának erősen kitett talajokon intenzív erózió figyelhető meg. Az általában kedvezőtlen talajszerkezet miatt a heves esőzések az őszi gabona fejlődésének első hónapjában is jelentős károkat okozhatnak, különösen hagyományos talajművelések esetén. Dél-Portugália egyes tartományaiban az intenzív erózió az oka annak, hogy némely talajtípusoknál csak sekély termőréteg alakulhat ki. így pl. a dél-portugáliai Alijento tartományban a talajok jelentős mértékű lepusztulásáért a nagycsapadékok gyakorisága és hevessége a felelős. A vízmosásos erózió csak kevés helyen jelenik meg, elsősorban ott, ahol a talaj kellően vastag és alatta kellően puha kőzet található. A vízmosásos erózió jelenleg többnyire stabilizálódott. A felületi erózió ezzel szemben mindenütt előfordul az országban, különösen ott, ahol az őszi gabonafélék, az olíva, és a szőlő szárazgazdálkodású termelése folyik (Ferreira 1989). II. táblázat Hordalék-lerakódás egyes tározóknál Tározó Vízgyűjtő Hordalék-lerakódás Észlelési időszak hossza Tározó km

2 tri' km"

2. a1 a Santa Luzia 50 310 16 Burgaes 37 23 22 Idanha-a-Nova 350 400 17 Campilhas 110 290 11 Aradé 230 760 10