Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Váradi László: Halászat az Alföldön

430 Hozzászólások ladta a 200 MFt-ot. A fejlesztéseket tekintve lényegében átrendeződés történt, hiszen a berendezett teriilet alig lett több 150-180 km

2-el. Kínos körülmény, hogy a „komplex" meliorációs térségek és az öntözésbe vonható területek nem fedik egymást. így az önálló öntözésfejlesztés fajlagosan drágább. A beruházások ütemezése, a főművekkel való összehangolása és a megfelelő „helykiválasztás" érdekében 1987-ben elkészült a megye hosszútávú öntözési koncepciója. Változó világunkban nem kis dolog, hogy megállapításai ma is érvényesek, útmutatása a jövő fejlesztéseinek is támpontot ad. A hosszútávú öntözési koncepció készítése során már felmerült annak szükségessége, hogy a nagy területen jelentkező öntözések talajra, vízháztartási viszonyokra gyakorolt hatásának mérése elkeiülhetetlen a kölcsönhatások megismerése, a tanulságok levonása érdekében. A jogelőd Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztály javaslatára a MÉM a DATE Karcagi Kutató Intézetét bízta meg a vizsgálati program elkészítésével. Az eredeti elképzelések szerint a program az idén zárulna, ám a további vizsgálatok folytatását indokoltnak tartjuk. A gazdálkodóknak 1992. januártól vízkészlet használati (díjat) járulékot kell fízetniük, ami sajnos nem a vízminőséget, hanem a víz utánpóüás költségességét, körülményességét fejezi ki. Sőt ezévtől az is fizet, aki az öntözést szünetelteti - roppant előnytelen, sújtja a termelőt. Kedvezőtlen az a körülmény a megyénkben, hogy bizonyos öntözővizet igénylő területeken (Jászság, Nagykunság egyes részei) nincs főmííves vízellátás és erre a közeljövőben nincs is reményük. Az öntözésben (öntözéses gazdálkodás) az elmúlt években nem tartották be a technológiai fegyelmet. Közrejátszott ebben a birtokszerkezet átalakulása, rossz megtérülés, drága energia, hitel- és piacvesztés, monopóliumok, holtágakból vízkivételi moratórium stb. Fokozza a megtérülési nehézséget a gyenge vetőmag, tápanyaghiány, talajgondok, aszály. A 15%-os öntözhető szántót értékelve megállapítható, hogy a nagy szárazságok öntözéssel csak minimális mértékben védhetők ki. Az aszálykárok mérséklésében a fajta és faj váltás, trágyázás, a savanyodás megállítása, komplex vízgazdálkodás - helyi vízmegtartás, fásítás, mint stratégiai eszköztár lehet segítségünkre. Jó megoldásnak tűnik a vízszolgáltatók versenyeztetése, a legjobb ajánlattevővel történő szerződéskötés. A KÖTIVÍZIG ezt a módszert évek óta kedvező tapasztalattal alkalmazza. A vízügyi szakemberekben is felvetődik a kérdés, miért ne kaphatná a vízmennyiség fölötti jogot a szolgáltató? Megkaphatná az üzemelési engedélyt és igény szerint szolgáltatna - rendező elv az összmennyiség - a felhasználóknak. Jelentős „helyzet" az AC telepek privatizációja. Célunk annak az elvnek a segítése, hogy az ott érintett földtulajdonosok érdeke ne sérüljön. Vagy a közösség tulajdonába, vagy olyan koncesszióba kerüljön, hogy a gazdálkodó ne ütközzön monopol helyzetbe (magas díj, öntözési kényszerszünet, felvásárlói kartell). Hírek szerint az NK rendszerben szálított - onnan felhasznált - öntözővíz olcsóbb is lehetne, ha nem terhelné a Körös-völgyi vízpótlás költsége. Kérjük az illetékes tárca szak-