Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Váradi László: Halászat az Alföldön

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 4. füzet HOZZÁSZÓLÁSOK A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás kapcsolata az Alföldön c. konferencián GOMBÁR MIHÁLY Jász-Nagykun-Szolnok megye öntözéses gazdálkodásának főbb jellemzői Megyénkre is, mint az alföldi környező megyékre egyaránt jellemző a főleg tenyészidőben mutatkozó csapadékhiány. Az utóbbi 10 évben a hosszú évek (70 év) átlagához mérten az éves csapadék összege lényegesen kevesebb. 1992-ben pl. 150-160 mm-rel kevesebb hullott. A 70-es évek végén a sokévi átlag 520 mm körül mozgott, napjainkban alig haladja túl az 500 mm-t. A tenyészidőben mutatkozó hiány évi átlagban meghaladja a 150-170 mm értéket. A nagyobb aszálykár elkerülése érdekében 1993-ban is szükséges volt a vízkészlet használati és a szolgáltatói díjak elengedése vagy támogatása. Jász-Nagykun-Szolnok megyében tradíciója van a vízgazdálkodásnak, az öntözéses rizstermesztésnek. Itt található az ország öntözésre berendezett területének negyede, a rizstelepck fele. Ismereteink szerint 1993. január 1-én kb. 750 km

2 volt a vízjogi engedélyes öntözőtelep, ebből rizstelep mintegy 90 km

2. A 4610 km

2 mezőgazdasági területnek kb. 16%-a, a szántónak 15%-a öntözhető. A berendezések zöme a korunknak megfelelően modem, az esőztető telepek harmadán a legkényesebb igényt kielégítő több mint 100 db Lineár üzemel. A berendezett területnek kb. 3/4-c szántó. Ezen belül az öntözött területnek több mint fele kukorica, sőt megfordítva a kukorica vetésterületnek majdnem fele öntözhető. Ez a kedvező körülmény a hozamokban is megmutatkozott. Talán most először 1992-ben volt jobb a megyei átlaghozam az országosnál. Sajnos a szokásos 60-65 km

2 rizsvetés harmadára esett vissza. Magyarázata: a befektetés megtérülése bizonytalan. Visszatekintve az előző évekre - évtizedekre, az öntözés jelentősége, szerepe ennél nagyobb is volt már a megyében. Az öntözhető terület nagysága a 70-es évek elején megközelítette a 900 km

2-t. A jelenleginél lényegesen több volt a felületi öntözés aránya, a berendezett rizstelepck területe a mostaninak kb. kétszerese volt. Az öntözött teriilet nagysága és az öntözés színvonala az 1980-as évek legelején került a legalacsonyabb értékre, a berendezett terület nem érte cl a 600 km

2-t, a berendezések műszaki állapota leromlott. Az 1980-as évek elején roppant aszályos évek követték egymást, az öntözés kérdése konnányzati ügy lett. 1984-ben az AGROKER-eknél jelentős árengedményt adtak az öntözőgé[)ekre - berendezésekre, előkészítették a Bauer öntözőberendezések 40% szubvencióval támogatott importját. Később lízing konstrukcióban Waldhauser és Nerthus, valamint a SZIK program keretében Lineár berendezések álltak üzembe. 1987-től az öntözésfejlesztéseket megyei keretből lehetett támogatni. Az elmúlt évek megtorpanásáig az éves építési bemházások volumene 150-180 MFt, a gépbeszerzések összege meghaЛ kézirat érkezett: Gombár Mihály oki., I'M Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatal