Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Csermák Béla: Vízügyek az 1945 előtti időkben

Vízügyek az 1945 előtti időkben 335 Megfellebbezett véghatározatokat a II. fokú hatóság (FM), vagy a közigazgatósági bíróság elrendelésének megfelelően kellett módosítani. 2. A vízügyi (és ahhoz szorosan kapcsolódó) szervezet működése Magyarországon a központilag irányított szervezett vízügyi teévkenység a XVIII. század elejére nyúlik vissza. A szervezeti fejlődés lépéseit átugorva, alapvető változást hozott az FM 1889. évi megszervezése, amikoris e minisztérium átvette a Közmunkaügyi és Közlekedésügyi, valamint a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium vízügyi feladatait, s így a vízügyek egységes felsőszintű irányítás alá kerültek (Dóka 1983). Az egységes Vízügyi Szolgálat létrehozási időpontjának tehát 1889. tekinthető; kisebb megszakításokkal és némi hangsúly-eltolódásokkal e szervezet fennállt és működött a legutóbbi években bekövetkezett átszervezésig. (A víz, így a vele való tevékenység is átszövi az emberi élet és tevékenység egészét. Természetes tehát, hogy az egységen nem a teljes egészet, hanem a leglényegesebb, alapul szolgáló tevékenységek összefogását kell érteni. így például nem tartoznak a Vízügyi Szolgálat hatáskörébe a hajózással szorosan összekapcsolódó ügyek.) Munkaköri, szervezed szempontból különösen a két világháború közötti időszak volt a legstabilabb. Ennek végső állapotát mutatjuk be az alábbiakban (Dóka 1983). A vízügyek felsőszintű irányítását - a végső számozást alkalmazva - az FM VIII. A. Vízjogi Főosztálya és VIII. B. Vízügyi Műszaki Főosztálya látta el. A VIII. A. Vízjogi Főosztály töltötte be a II. fokú felügyeleti hatóság szerepét, felső szinten végezte a vízjogi jellegű munkákat, elvi jellegű határozatokat és döntéseket hozott a műszaki szervezet munkájának jogi, igazgatási szempontból való egységesítése, védelme, a törvényesség betartása érdekében. A Vízjogi Főosztály vezetői és érdemi ügyintézői létszáma 6-7 fő jogász és 1 mérnök volt; területi szervei nem voltak. A VIII. B. Vízügyi Műszaki Főosztály két meghatározó jellegű osztályból, a kultúrmérnöki- és a folyammérnöki osztályból állt. Az osztályvezető alatt dolgoztak a kerületi felügyelők, akik - (mint volt hivatalfőnökök) nagy szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkezve - általában 2-3 kultúr-, illetve folyammérnöki hivatal szakmai irányítását, felügyeletét látták el. A főosztályvezető közvetlen beosztottja volt a személyügyi előadó, s ez a tapasztalt mérnök egyedül látta el a főosztály és valamennyi alárendelt hivatal (azaz az egész Vízügyi Szolgálat) teljes személyzetének személyzeti ügyeit. Egy-egy speciális feladatot esetenként ellátó szakemberrel együtt a főosztály mérnök létszáma nem érte el a 15 főt. A vízügyi szervezet tartópillérei a területi kultúr- és folyammérnöki hivatalok voltak. Kultúrmérnöki hivatal Trianon előtt 19 volt; a csonkaországban 8, majd 1942-től