Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet

330 Megemlékezés tetett korrekciós tényezők izovonalai alapján született meg a Benson-féle orografikus tényező, illetve a Csermák-féle В árvízi tényező hidrológiai térképe. A Csermák-képlet időtálló gyakorlati értéke, meghatározásának módja jelzi, hogy az 50-es években valóban hidrológiai nagyhatalommá váltunk: elszigeteltségünk, minimális eszköz és anyagi lehetőségeink ellenére tudományos gondolkodásunk és eredményeink megelőzték a politikai nagyhatalmakét. Csermák képlete ma is a gyakorló mérnök eszköze, az újabb és újabb kutatások tárgya, amelyek során, az azóta gyűjtött több tucatnyi 40 éves adatsor földolgozásával, számítógépes elemzésekkel legföljebb finomítani lehet e képletet, de mással helyettesíteni, kiváltani nem. Csermák Béla mindvégig a mérnöki gyakorlat tudósa, hidrológusa maradt. Teljesköríi elméleti fegyvertár birtokában, a vonatkozó szakirodalom tökéletes ismeretében is hirdette és követte azt az alapigazságot, hogy a hidrológia eredményei elsősorban az alapadatok megbízhatóságán múlnak. A hidrológia kulcsát jelentő vízállás-vízhozmn transzformáció alapösszefüggésének, a vízhozamgörbének megbízható megszerkesztését és pontos használatát tekintette minden munka alapjának. E látszólag egyszerű, egyesek szerint technikusi szinten művelhető munkának a módszertanát - Hajós Sámuel örökségét vállalva - Csermák Béla alakította ki, és tette a mai számítógépes vízrajz alapjává. A módszertant a hazai vízmércék százaira kidolgozott görbék tömegének személyes szerkesztésével párhuzamosan dolgozta ki. Nekünk, tanítványainak évtizedek kellettek, hogy fölismerjük a munka jelentőségét, kövessük és mások számára is tanítsuk, előírjuk ezen új és alapvető diszciplínát. Amíg idáig eljutottunk sok görbét kellett, illetve kellett volna nekünk is megszerkesztenünk. Jómagam, kezdőként, Béla tanítványaként ezen fáradságos munkát bizony el-elszabotáltam. Soha nem kaptam ezért szemrehányást: Csermák Béla maga fejete be az általam félretolt munkát. Csermák Béla nemcsak a természet soha meg nem ismétlődő, de a jövő folyamatait egyedül jellemző jelenségeinek a megfigyelésére koncentrált, hanem a vízjárás megváltoztatására törekvő emberi tevékenység megfigyelését is a legfontosabb föladatnak tartotta. A vízhasználatok mérésének megszervezését a bürokrácia nem tette lehetővé. Csermák Béla „csak" a beszerezhető információk összegyűjtésére, megőrzésére vállalkozott. Ezért szervezte meg a Vízgazdálkodási Évkönyv sorozat kiadását, ezért vállalta ezen könyvek szerkesztését. Ma ezek a könyvek a vízgazdálkodásunk fejlesztésének az alapjai. A mások sikeres munkáját biztosító tevékenysége mellett az egész magyar vízgazdálkodás fejlődésének irányítójaként is szakmánk jövőjét formáló munkát végzett. A tervgazdálkodás országos divatjának kezdetén - szakmánk történelmi fejlődését követve - előbb Lászlóffy Woldemár közvetlen munkatársaként az ország vízkészlete föltárásának a munkáit irányította. Ekkor született a Csermák-képlet. Ezt követően a vízgazdálkodási keretterv kidolgozását, majd „karbantartását" irányította. Munkatársainak, osztálya, főosztálya mérnökeinek - még a legvadabb időkben is - kiváló légkört teremtve biztosította az eredményes munkát. Ma már elképzelhetetlen módon, nyilván hatalmas energia-áldozattal mentesítette kollégáit az egyre jobban fékét vesztő bürokrácia szellempusztító, lélekölő hatalmaskodásától. Ezen emberfölötti teljesítmény mellett, hatalmas bürokratikus és politikai nyomás alatt fejlesztette ki a vízgaz-