Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet

Megemlékezés 331 dálkodás tudományának alapjait: a numerikus vízkészletgazdálkodás grafikus és számításos módszereit. Főosztályának munkája mellett szakmailag irányította a vízügyi igazgatóságok vízgazdálkodási csoportjainak és hidrológusainak munkáját. E sorok írója, mint vidéki hidrológus mérnök, ekkor élvezte másodszor Csermák Béla teljesítményre, szellemi értékre koncentráló irányító tevékenységét. A külföldi - jemeni - munkájával, valamint a szomszéd országok szakembereivel, lengyelekkel, románokkal, csehszlovákokkal való együtünűködés eredményeképpen szellemi teljesítményének elismertsége messze túllépte határainkat. A vízügyi szolgálatnak a neosztalinizmus által 1975. évben történt tönkretételét követően Cscmák Béla teljesítménye, szolgálaton belüli tekintélye, külföldi elismertsége „kiérdemelte" a kisstílű, új akamokok kisebbrendűségi érzéseinek reakcióját: alig érte el 60 éves életkorát, rábeszélték, hogy vonuljon nyugdíjba. Az irigyek és a törpecmberkék nem érték el a céljukat. Csermák Béla nyugdíjasként csak fokozta tevékenységét. A VITUKI-ban megújította a kisvízfolyások hidrológiai vizsgálati munkáit, a Vízgazdálkodási Intézetben - a bürokratikus terhektől megszabadluva - egymaga látta el korábbi főosztályának szakmai munkáját. A Műegyetemen, itteni tevékenysége nyomán, ekkor ismerik föl, hogy mit jelent az, amikor újra gyakorlati mérnök és aktív kutató oktatja a leendő mérnököket a vízgazdálkodás, a hidrológiai és a vízrajz mérnöki munkáira. Mérnöki alkotómunkája, tudományos tevékenysége, irányító szelleme, híres humora egyedülálló kollegialitással, környezetét is átíiató baráti szeretettel társult. E barátságnak legfőbb haszonélvezői fiatalabb, közvetlen munkatársai voltunk, akiknek nemcsak a mérnöki és tudományos munka fogásait mutatta meg, hanem akik általa kerültünk az alkotómunkába, a vízimérnöki szakma vonzó körébe és akik a kollegiális együttműködő munka szépségét általa ismertük meg, tőle tanultuk. Cseimák Béla elhunytával teljes értékű tudományos és műszaki pálya zárult, amelyet az életmű maradandó értékei fémjeleznek. Most, a búcsú szomorú napjaiban, ezek az értékek jelzik, hogy szeretett társunk jó szívvel, tiszta lelkiismerettel, felebarátainak javára hasznosította azt a szellemi kincset, azt az örökséget és azt a talentumot, amelyről számot kell adnia. Dr. Zsuffa István