Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
A teriileli vízgazdálkodás és az emberi környezet összhangja 307 A terület sajátos adottsága miatt (a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területe) így láttam az akkori feladatot és lehetőséget, és így programoztuk a tennivalókat (Papp 1973): „Működési területünkön sorrendben elsőbbséget kell biztosítani a környezettervezésnek, a jelenleginél kellemesebb környezet kialakításának, majd ezt követően a környezetvédelemnek. Tehát területünkön sajátos igényei és lehetőségei vannak a vízgazdálkodáshoz. kapcsolható, és általa kialakítható környezetter\>ezésnek. A települések leromlott környezetének bemutatásánál a negatív jelenségeket említettem. A határozott megállapításokéit előre elnézést kérek és hangsúlyozom, hogy a hiányosságokat semmiképpen sem lehet a mai vezetés számlájára írni, hiszen a kialakult helyzet évtizedek, vagy évszázadok folyamata és átfogó megoldásra napjainkig nem gondolhattunk. Pesszimizmusra viszont semmi okunk, hiszünk leromlott környezetünk megváltoztatásában, - a természeti szegénység ellenére is vannak lehetőségeink - a tervszerű vízimunkánkkal és a kapcsolódó tevékenységgel (fásítás, flivesítés, parkosítás stb.) megváltoztathatjuk a környezetet, sőt bizonyos területeket még építésre is alkalmassá tehetünk. Ha úgy tekintjük, hogy jelen tervidőszakban a lakásgondok megoldásának egyik módja a kertes, családiház-építés - és egy-egy településben gyakran 5-600 építésre alkalmas házhely kialakítása is lehetséges - ez az eredmény önmagában is figyelemre méltó. Az okszerű vízgazdálkodással építésbe vonható terület legjellemzőbb példája ismét a debreceni Tócó-völgy, ahol vízrendezéssel és tereprendezéssel 3-4 km 2 terület tehető építésre alkalmassá, kedvező költségkihatások mellett. Mivel tapasztalatunk közreadásával elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és a vízgazdálkodásban rejlő kömyczetátalakítás lehetőségeinek bemutatása, ezért a műszaki részletkérdések ismertetése nélkül inkább leíró jellegű módon mutatom be azt a változást, amely - elfogadható költségen belül - több szerv összehangolt munkájának eredményeként elérhető. Működési területünk 92 településénél egyidőben nem foglalkozhattunk ilyen jellegű munkával. Ezéit indulásnál kiválasztottunk négy várost és üt városiasodé települést, amelyek közül bemutatok két jellegzetest: Hajdúböszörményt és Püspökladányt. A bemutatás során hivatkozom a végzett munkára Hajdúnánás és Berettyóújfalu esetében, - amelyeknek sok közös adottsága van -, mégis más jellegű vízügyi beavatkozással éltünk cl eredményeket. Mivel bizonyos munkák már a megvalósulás stádiumában vannak, néhány éven belül vizsgálható és értékelhető lesz az elélt eredmény." A néhány évből mára húsz év lett, s ezért az elért eredmény még objektívebben értékelhető. Valóban mérhető, hogy két évtized alatt mennyi valósult meg a kitűzött célból, s azok hogyan segítik az ott élők életét. Hiszen a végső cél ez volt. Elfogultsággal terhelten megpróbálom összegezni, hogy az akkori környezetbarát szemléletű vízgazdálkodással (Papp 1974) milyen gyakorlatias eredmények jöttek létre a TI VÍZIG területén. Természetes, hogy kisugárzó hatása sok igazgatóság munkájában is felismerhető. Hálás vagyok viszont azért, hogy tőlük vettem sok gondolatot a jó és rossz példák alapján. Közvetlen eredménynek tekinthetők: - Családias kertvárosias városrészek, utcasorok épültek ki a három hajdú-város-