Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

308 Papp Ferenc ban, Józsán, a Tócó-völgyben és Berettyóújfaluban. Berettyújfaluban a „Morotva-lakótelep" azóta szép kertes családi házaival kapcsolta össze Berettyóújfalut Berettyószentmártonnal, s ma már a szépen rendezett Berettyó két pattján terül el a város. - A fürdöfejlesztés területi feltételei teremtődtek meg (illetve a meglévőké javultak) Polgáron, Hajdúszoboszlón, Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben, Püspökladányban. Különösen szembetűnő, hogy akik a 35-ös úton Debrecenből Polgárra utaztak, Polgárt elhagyva az út bal oldalán egy roncsolt területű szeméttelepet láüiattak. Ennek a rosszemlékű területnek ma már nyoma sincs. Az Alsóselypes-csatorna vize szépen parkosított, erdős területen kis tavat táplál. - Sportlétesítmények területi feltételei jöttek létre (Papp 1974), Debrecenben (Nagy Sándor telep). Méretére jellemző, hogy 1993-ban itt rendezték az országos tűzoltóversenyt. - Horgásztavak létesültek Püspökladányban, Polgáron, Hajdúszováton. Különös jelentősége van Püspökladány város déli részén a roncsolt területek helyén kialakított horgásztavaknak és parkerdőknek (l.és 2. ábra). Közvetetten a lakossági pihenés, kirándulás és felüdülés céljait szolgálják: - a debreceni Erdős-puszták. Az erdősült homokon a vizek visszatartásával a 3. ábrán feltüntetett kisebb tavak (összesen 2,7 km

2-en) jöttek létre. Hatására korabeli szóhasználatommal élve „ahol korábban a szöcske szomjan halt" - ott olyan nemzetközi és világtalálkozók jöttek létre a romantikus Vekeri tó pattján, mint - a camping világtalálkozó, 1985-ben, - az országos erdész vándorgyűlés 1987-ben, - az ökonomikus egyházak szervezésében cserkésztalálkozó 1992-ben, folklór találkozók és - számos más, alkalmilag szervezett rendezvények. A város és az erdőspusztai tavak közötti területen ma hobbikertek vannak, de az emberben akaratlanul is felvetődik, nem lett volna-e jobb a nyugati városrészen költséges szanálás árán felépített tócóvölgyi lakóteleiét a város kedvezőbb építési adottságú keleti részén megépíteni, s ezáltal osszekajxsolni az erdőspusztai üdülőövezettel? (A válaszom lehet szubjektív, de egyértelmű, hogy a vandál szanálás árát a város lakói fizették és fizetik még hosszú ideig.) - A népszerű „Macsi Balcsi" a debreceni löszháti tározók egyike, amelyet a térség lakossága üdülési és fürdőzési célra használ. Jelentőségét megerősíti, hogy a MÁV nyári időszakra külön megállót létesített a fürdőhöz. A vízgazdálkodás és az emberi környezet kedvező fejlődését talán jól jellemzi (augusztus 7-i szám) a közhangulatot tükröző mondatai: „Macsi-Balcsi" (3. ábra). A diáknyelv annak idején (immár 11 éve) így cicomázta fel az egykori folyómederben levő legnagyobb hajdúbihari szabadstrandot. Az üdítő vízfoltot Debrecen mint nagyváros magáénak tekintheti, egyébként vízügyi beniházás, öntözési céllal is készült. Nyári hétvégeken kocsi kocsi hátán parkol itt." - A biliari „Remete-tó", - a Tiszalöki-vízlépcső körüli „üdülőfalu" és a vízügy által létesített arborétum;