Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)
3. füzet - Szilágyi József-Vörösmarty, C.: A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedések okainak vizsgálata
A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedések okainak vizsgálata 281 pókban (március, április) éri el a modellel számított értékek maximumát. Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy ezt azért tehetjük meg anélkül, hogy számottevő hibát követnénk el, mert a vizsgált terület, nevezetesen a Duna-Tisza köze viszonylag sík terület, az abszolút magasságkülönbség nem haladja meg a 200 métert, és a számítások során alkalmazott 2,25 km oldalú területelemek jól közelíthetők különböző lapmagasságú horizontális síklapokkal. A Duna-Tisza köze homoktalajainak jó vízelnyelőképesség is alátámasztja feltételezésünk helytállóságát. 1.2. A talajvíz-részmodell szerkezete A talajvíz-részmodell bemenő adatát a vízmérleg-részmodellcl számított talajvízhez történő tényleges beszivárgás értékek adják meg minden tcriilctelemre és minden egyes havi időlépcsőre. Minden teriiletclemre ismernünk kell még a következő fizikai jellemzőket: telített zóna szivárgási tényezők, szabad hézagtérfogat (n 0, szabad felszín esetén) valamint a talajvíztartó rétegek összvastagsága. A talajvíztartó rétegek összvastagságának meghatározásához a Duna-Tisza közi felsőpleisztocén Duna-hordalék vastagságát (Major-Neppel 1988) vettük alapul. Az olt megadott pontbeli értékek Thiessen-poligon módszerrel történő kiterjesztésével, majd az így kapott felület simításával. A talajvízmozgás leírására az ún. transzmisszivitási egyenlet heterogén izotrőp változatát (Wang-Anderson 1989) alkalmaztuk a következő formában: I [* (X, y, 0 * (,, у) +1 l b (x, у, 0 к (X, У)^-Ö] = = n 0(x,y)^^-R(.x,y,t), (1) ahol b- a talajvíz rétegvastagsága (a telített zóna rétegvastagsága), azaz a talajvíztükör és a fekü tengerszint feletti magasságának különbsége (m), (Fontos megjegyezni, hogy ez időben változik, és hogy nem azonos a talajvíztartó rétesek vastagságával, amely időben állandó.); к- a telített zóna szivárgási tényezője (ins"'); h - a talajvíztükör tengerszint feletti magassága (m); n 0- a tározási együttható, szabad felszín esetében a szabad hézagtérfogat (-); / s w - a talajvízhez történő szivárgás vagyis a függőleges vízforgalom (ms _ 1). A modellben az (1) egyenlet diszkretizált változatát alkalmaztuk a következő kikötéssel: Ax = Ay = a, azaz a vizsgált területünket (Duna-Tisza köze) számításaink során négyzet alapú hasábokra bontottuk. Az (1) egyenlet segítségével minden területelemre a talajvízhez történő szivárgás (a függőleges vízforgalom) ismeretében meghatározhatjuk a következő időlépcsőben várható talajvízszint tengerszint feletti magasságát. Az egyenlet diszkretizált alakjának megoldásakor egy explicit sémát alkalmaztunk, amely a talajvízállás t + 1-ik időlépcsőbeli értékeinek számításához csupán a /-ik időlépcsőben rendelkezésre álló változók értékeit használja fel.
