Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

3. füzet - Sickert, Eberhard-Bartha István-Mucsy György: Hamburg szennyvíztisztításának kiépítése

Hamburg szenny\'íztisztításának kiépítése 267 1. ábra. Hamburg és környékének szennyvíztisztítói 1940-ben Fig. 1. Waste water treatment plants of Hamburg and its surroundings in 1940 Bild 1. Abwasserklärungen von Hamburg und Umgebung im Jahre 1940 Рис. 1. Очистные станции г. Габурга и его окрсснсгей a Köhl-Brandhöft-inek szerves részét képezi, azzal összehangolva működik. A két üzemegység iszapkezelése Köhl-Brandhöft-i telepen történik központosán. A telepen fokozatosan bevezették a nitrifikálást és a denitrifikálást. A csatornázás folyamatos bővülése során az érintett területen 60%-ban elválasztó rendszer alakult ki, és csak 40%-ban egyesített rendszer (2. ábra). Természetesen az utóbbi csatoniák épültek meg előbb, ezeket követte az elválasztó rendszerrel való kiegészítés. Ez a csatornázási helyzet a budapestihez igen hasonló, csak mi e fejlődésben néhány évtizeddel lemaradtunk. Hamburg és környékén a kialakult csatornázási rendszerek területi megosztását, valamint a szennyvízgyűjtő terület határán belül létesített nagy, közepes és kis szennyvíztisztítókat, valamint a szennyvízgyűjtő teriilet határán kívülről bevezetett más települési (17 db) szennyvíz becsatlakozás pontjait a 2. ábrán láthatjuk, a jelenlegi helyzetnek megfelelően. Közben 1983-ban modellezték és vizsgálták a szennyvíztisztítók üzemmenetét és eredményességét, különös tekintettel az Elba vízminőségére. A vizsgálatot követően megfelelő intézkedésekkel elérték, hogy az Elba kikötői szakaszára, amely teljes egészében Hamburg területén van, kezeletlen ipari szennyvíz nem juthat be és így az Elba vízminősége megjavult. Kimutatták azt is, hogy további javulás nem érhető el, mivel