Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Csermák Béla-Hajós Béla: Hollandia vízgazdálkodási keretterve

Hollandia vízgazdálkodási keretterve 23 Közbenső cél: - a Rajnára és az Északi-tengerre vonatkozó program végrehajtása, - a többi nagy folyóra a célkitűzések nemzetközi egyeztetése, - a nagy folyók szennyezőanyagainak 50%-kal való csökkentése (az 1985. évi állapothoz viszonyítva), - a Belgiummal kötött egyezmény végrehajtása a Maas és Scheide vizének minősége és a Maas vízmennyiségének a megosztása tárgyában. Államigazgatási tevékenység, műszaki beavatkozások: - Hollandia részvétele nemzetközi tudományos, műszaki és politikai testületekben, a két- és többoldalú egyezmények megalapozása érdekében, - évenkénti miniszteri konferencia a Rajna vonatkozásában, - a Nemzetközi Rajna Bizottság munkájának kiszélesítése és megerősítése, - három évente miniszteri konferencia a tengerek védelme tárgyában, - az Európai Közösség vízminőségi előírásainak, szabványainak meghonosítása, - tárgyalások Belgiummal a Maas és a Scheide tárgyában, egyezmény megkötése érdekében, - program a kis határvizek szennyezésének 50%-kal való csökkentésére (az 1985. évi állapothoz viszonyítva). Pénzügyi feltételek A vízügyi tevékenység pénzügyi áldozatokat követel. A szennyezések elleni küzdelem, a szennyvizek tisztítása jelentős összegeket emészt fel. A költségeket - ahol csak lehet - az érdekeltekkel kell megfizettetni. A maradék összeget speciális bírságokból és állami forrásokból kell fedezni. Tájékoztató jelleggel, a vízgazdálkodás anyagi alapja az 1980-as évek végén - kerek számokban kifejezve - 5 milliárd gulden/év volt. Ennek majdnem a felét a különböző hatóságok biztosították. Meg kell jegyezni, hogy ezen felül az önkormányzatok a szennyvíz-elhelyezésre 1,5, az ipar 0,5 milliárd guldent költöttek évente. Ami a felhasználást illeti, az évi keretnek több, mint 80%-át a vízminőség-védelmi beavatkozások (szennyvíz-elvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz-elhelyezés stb.) emésztették fel. Jelentős összeggel szerepelnek a tervben a vízügy létesítmények is (második főirány). Az előbbi programcsomagoktól eltérően viszont, minimális költségigénnyel szerepel pl. a veszélyhelyzetek, a szervezet stb. A költségek évről-évre való emelkedésének jellemzéséül megemlíthető, hogy a magánháztartások szennyvízkezelésért fizetendő díja (magyar szóhasználattal: a csatornadíj) az 1988. évi 175 guldenről 1994-ben 250 guldenre emelkedik. A kerettervben foglalt és a rendes évi költségvetésen felüli költségek évi összege meghaladja az 1,0 milliárd guldent. Ebben az összegben nem szerepel a kotrási iszap elhelyezésének programja (ez a környezetvédelmi terv része). A kormány nem képes egyedül az anyagi problémákat megoldani, ezért a költségeket - a lehetőség szerint - az ipar és egyéb ágazatoktól származó célcsoportok fedezik. A fennmaradó összegek forrásai speciális alapok, ill. az állami költségvetés. A terv számol a Közlekedési Minisztérium hozzájárulásával. Bizonyos kiegészítő költségviselőként szerepel több (pl. földművelésügyi, természetvédelmi és halászati) minisztérium a természetvédelmi tervben. A környezetvédelmi intézkedéseket a környezetvédelmi terv és a földművelésügyi memorandum tartalmazza.