Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Csermák Béla-Hajós Béla: Hollandia vízgazdálkodási keretterve

24 Csermák В. és Hajós В. 4. Értékelés A harmadik holland vízgazdálkodási keretterv megismerése kapcsán minden magyar vízimérnökben felmerül az összehasonlítás igénye: mit és hogyan csinálnak a hollandok, miben egyezik ez a mi gyakorlatunkkal, vagy miben (és miért) tér el attól. A lényeges kérdések zöménél a hasonlóság szinte azonossággá fokozódik: - mindkét országban a vízgazdálkodás kérdése döntő jelentőségű; - mindkét országban még mindig döntő szerep jut az árvízvédelemnek. Az országok területének nagyrésze ártér (1. ábra) és egy-egy árvízkatasztrófa hihetetlenül nagy károkat tud okozni (Hollandia 1953, Magyarország 1954, 1970); - mindkét országban a vízkészletek döntő hányada külföldről származik, ezért a vízgazdálkodási kerettervekben különös gondot fordítottak a szennyező források csökkentésére, a vízigények ésszerű határok közé való visszaszorítására, a vízkészletek gazdaságos kihasználására; - mindkét ország vízgazdálkodását a külföldről érkező vizek mennyisége - minősége, időbeni eloszlása határozza meg, de amíg Hollandiának csak egy - Németország - a „szállítója", addig Magyarországnak legalább 5 országgal kell kiépíteni a jó kapcsolatot, elsősorban az árvizek előrejelzése, de a szennyvíz-katasztrófák jelzése területén is; - mindkét országban az egységes szemléletet csak az egységes vízügyi szervezet tudja biztosítani. Az eltérések oka általában a két ország természeti adottságai és gazdasági fejlettsége közötti különbség. De szép számmal akadnak a tervnek olyan részei, megállapításai, amelyek már jelenleg is iránymutatásul szolgálhatnak a számunkra, mint például: a szervezett együttműködés és költségvállalás a vízzel érintett minisztériumok részéről, a tervek és a kiviteli munkák összhangjának a biztosítása ágazaton belül és ágazaton kívül, a szennyvíz-veszedelem reális nagyságának elismertetése stb. IRODALOM de Chátel R: Árvízcsapás Németalföldön. Vízügyi Közlemények, 1954/1. Colenbrander, II ].: A hidrológiai és vízháztartási kutatás Hollandiában. Vízügyi Közlemények, 1979/3. Ihrig D.-Ziegler K.: Tanulmányúti tapasztalatok Hollandiából. Vízügyi Közlemények, 1959/4. NPDWM (National Policy Document on Water Management): Water in the Netherlands: a time for action. Ministry of Transport and Public Works. The Hague. 1989. OVH: Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Budapest, 1984. Sarui/lg G.: Hollandia hidrológiai viszonyai és vízgazdálkodása. Vízügyi Közlemények, 1965/1. VnUKJ: Magyarország vízkészlete I. Mennyiségi számbavétel 1954 II. Minőségi számbavétel 1957 IV. Minőségi számbavétel. Felszín alatti vizek. Első vízadó réteg 1961. * * *