Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

1. füzet - Csermák Béla-Hajós Béla: Hollandia vízgazdálkodási keretterve

22 Csermák В. és Hajós В. Pénzügyi felépítés Végcél: - a pénzügyi eszközök hozzáigazítása a vízrendszereken alapuló integrált vízgazdálkodáshoz. Közbenső cél: - a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök eredményesebb felhasználása; a vízminőség-védelmet és az iszaptalanítást szolgáló anyagi eszközök felhasználásának összehangolása. Államigazgatási tevékenység, műszaki beavatkozások: - a vízminőség-védelem alapja továbbra is „a szennyező fizet" elv alapján befolyó összeg, - a vízminőség-védelmi szervek ellenőrzési jogosultsága a nem-oxigénfogyasztó szennyezéseket illetően is, - az állami szennyvízbírságolás folytatása és kiterjesztése a nehézfémekre és a foszfátra is, - a diffúz szennyvíz-kibocsátások bírságolásának folytatása, a mezőgazdasági (műtrágya, gyomirtó) szennyezések elkerülése, - a nehézfémek és a foszfát okozta extra tisztító költségeinek fedezése, új állami bírság megállapítása, - a regionális vizeket erősen szennyező eutróf iszapok esetében (a kísérletektől függően) költségviselői szabályzatok kidolgozása, - a kutatás és a tisztítás költségei fedezetének közpénzekből vagy bírságokból való biztosítása, - kutatás „a szennyező fizet" és a „jó minőségű vizet igénylő" érdekeltek közötti költségmegosztásra, - helyi vízmennyiség-adó a vízrendszerek megfelelő állapotban való tartásához, - a víziutak és kikötők fenntartási költségeinek fedezése az érdekelt hatóságok részéről, - a vízminőségjavítását szolgáló mennyiség-jellegű beavatkozások költségeinek a szennyvíz-kibocsátók által való fedezése, - az üdülő-hajózás megadóztatása a kormány által 1992-től, - a városi talajvíz-szabályozás költségeinek megosztása a provinciák által megállapított feladatmegosztás szerint, - a gátak építéséhez és fenntartásához való állami hozzájárulás az árvízvédelmi törvénnyel összhangban, környezetbarát változat kiválasztása. Nemzetközi együttműködés Végcél: - a felszíni vizek és az iszapok a határnál 50%-kal legyenek tisztábbak, mint 1985-ben és feleljenek meg az alapvető követelményeknek, - a felszíni vizek hidrológiai, biológiai, morfológiai és hordalékviszonyai feleljenek meg a növény- és állatvilág igényeinek, - integrált döntések hozatala nemzetközi bizottságok koordinálásával (pl. illetékesség kijelölése vízminőség színvonala stb. tárgyában).