Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

188 Kucsara Mihály és Víg Péter 0.010 Q (m

3 ••') Csapadék(mm) 0,0 О 5 március Csapadék május 1. ábra. A csapadék és a lefolyás alakulása (Farkas árok, 1992.) A csapadék felszíni lefolyásának mértékét jelentősen befolyásoló tényezők közül a talajfagy csak februárban játszhatott szerepet. Ekkor a talajfelszínen mért talajhőmérséklet kétszer is a nulla fok alá került. Ezzel magyarázható, hogy a februári, két alkalommal lehullott kevés csapadék is észrevehető lefolyásnövekedést eredményezett. A márciusi, viszonylag nagyobb mennyiségű eső már fagymentes talajra hullott. Április és május kisebb csapadékai a fokozatosan melegedő és kiszáradó talajra kerültek, és temiészetesen a párolgás hatása is egyre nagyobb lett. A talaj nedvességtartalmának mérésére április elején a holland Eijkelkamp cég által gyártott talajnedvesség-mérő szenzorait helyeztük ki. Az észlelések nem voltak elég gyakoriak, ezért az adatok tájékoztató jellegűek, de május végén a talajnedvesség csökkenését így is jól mutatják (2. ábra). I. táblázat Csapadék (P) Lefolyás befolyási hányad ОС Időszak 1992 átlag 1961-1990 mennyiség № legnagyobb vízhozam (öm.,) befolyási hányad ОС mm mm 3 -1 m

J s 1 % Február Március Április Május 14,8 68,6 38,7 16,6 32.3 38,9 50.4 71,0 4,81 5,97 6,58 4,51 0,0019 0,0067 0,0029 0,0012 32,5 8,7 17,0 27,2 Összesen 138,7 192,6 21,87 15,8