Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

2. füzet - Szabó Tamás: Makrozoobentosz vizsgálatok a Tiszán

166 Szabó Tamás Egy zsilipek nélküli folyó medrének méretei egy adott helyen többek között függenek a vízhozamtól, a meder szilárdságától és az érkező hordalék mennyiségétől. Ha a medret leszűkítenénk, a felgyorsuló víz igyekezne azt mélyíteni. Ha pedig pl. egy duzzasztómű révén a duzzasztott mederben megnő az átfolyási keresztmetszet, a lelassuló víz hordalékával igyekszik a medret feltölteni. A Tiszán emellett mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a vízhozam erősen ingadozó. A duzzasztott Tiszaszakaszokon csak a legnagyobb vízhozamok, az áradások biztosítanak akkora sebességet, ami a kis és közepes vízhozamnál leülepedett iszapot meg tudja mozgatni, az iszap egy részét, vagy egészét valamilyen távolságra el tudja szállítani. A duzzasztott folyószakaszok üledékfelhalmozódását meghatározza, hogy milyen tartósak a kis vízhozamú, akkumuláló időszakok, és milyen gyakoriak, mekkora nagyságúak és milyen tartósak az üledékeihordást eredményező vízsebességek. Elképzelhető olyan eset - és feltételezésem szerint ez történhetett 1989 után -, hogy ha előfordul is üledékeihordás, a folyó nem képes a teljes rrcnnyiséget eltávolítani, hosszabb időn keresztül a felhalmozódás lesz a meghatározó. 2. 3. Az 1991. márciusi helyzet értékelése Az 1. ábrán mutatjuk be az 1991. március 18-19-én végzett hossz-szelvény vizsgálat eredményét. A vizsgálatot tartós kisvizes időszakban végeztük. Jándtól Tuzsérig 1 m mély vízből tudtunk üledékmintát venni. Erre a szakaszra az adott időpontban az 1000 im~

2-t tekintjük jellemzőnek. A jándi magasabb érték oka lehet az ottani üledék, hordalék más jellege és a tiszta víz. A tuzséri 4000 im~

2-es érték azonban már figyelmet érdemel. Dombrádtól Tiszalökig 4 m-es mélységből vettük a mintákat. Eire az időpontra, erre a szakaszra a 10 000 inr

2-t tekintjük általánosnak, melyből a balsai 30 000 im2 fölötti egyedsűrűsége rendkívül magas, egyedi eset. A balsai kiemelkedően magas abundancia érték nagy valószínűséggel visszavezethető a Lónyai-csatomából érkező szerves szennyezésre. 1989-ben a 7 legnagyobb magyarországi mellékfolyó közül a Lónyai-csatorna üledékének volt legnagyobb a szervesanyag tartalma (57 g kg1 száraz üledék KOI Cr), {KÖTI-KÖVÍZ1G KRL 1990). A helyileg tapasztalt, különösen nagy egyedsűrűség értékek ana figyelmeztetnek, hogy a tiszalöki duzzasztott vízben nemcsak a Szamos szennyezettségét kell okolni. Pusztán elméleti úton is eljuthatunk egy kézenfekvő alapelvhez, mely szerint: egy duzzasztott folyó fenekén akkumulálódhat a folyóéhoz képest elenyésző hozamú szennyvízterhelés formált (nem oldott) anyaga. A folyamat rendkívül egyszerű: ha a szennyvíz áramlási sebessége viszonylag nagy, képes a vizénél nagyobb sűrűségű részecskéket lebegve tartani, illetve görgetve szállítani; a duzzasztott folyó sebessége általában olyan kicsi, hogy az előbbi szennyvízben még szállított részecskék a folyóba érve kiülepednek, és helyben maiadnak. Félreértések elkerülésére: nem a szennyvíz nagy áramlási sebessége a gond, hanem a szennyvíz által szállított formált anyag mennyisége (és minősége). A Tiszalök fölötti duzzasztott Tisza-mederben szerves üledék akkumulálódás nemcsak a gyorsabb folyású szakaszokról szállított fonnált szervesanyagokból keletkezhet. A duzzasztott folyókban (és más, lassan áramló felszíni vizekben) sokkal inkább állóvízi jellegűek az életkörülmények, mint folyóvíziek. A lebegőanyag (szervet-